Meleg, szinte nyári nap lesz ma, nagyszerű alkalom egy kirándulásra. Konrád névnapja van, és húsvéthétfő.
Ez a feltámadás ünnepe, ahogy már tudjátok vagy hittanóráról, vagy esetleg pont tőlünk. Jézus feltámadását ünneplik ilyenkor a hívők, aki ugye meghalt a kereszten, majd harmadnapra előbújt a barlangjából.
De a feltámadás, a halál legyőzése egyáltalán nem a kereszténység találmánya. Az ötlet már sokkal korábban megszületett. Erről írunk ma: a többi halálból visszatérő istenekről, félistenekről, szuperhősökről.
A mai emberek többsége feltámadó halottakról nem istentiszteleten hall, hanem horrorfilmekben és játékokban – akár a Minecraftban, vagy annál sötétebb történetekben, szerepjátékokban, fantasy regényekben. Ezeknek ugyanis visszatérő szereplője a zombi.
A zombi egy halott ember, akit valamilyen titkos varázslattal tesznek szolgájukká a vudu papok. A történet Haiti szigetéről hódította meg a világot, de a gyökerei Afrikában vannak. A homályos legendából a modern filmes ipar teremtett világszerte ismert figurát, az első zombifilmek sikere után megállíthatatlanul következett a többi. A zombikat ma már mindenki ismeri, olcsó ijesztgetéstől a tudományos kidolgozott történetekig minden formában láthatók. És ennek egyáltalán nem akadálya, hogy egyetlen ilyen esetre sincs bizonyíték. Zombik nincsenek, és mégis az életünk részei. Ez a hit csodája – vagy a fantáziáé.
