A pingvinkaka lehet a megoldás az antarktiszi jég olvadásának lassítására. Finn tudósok szerint ugyanis ebben annyi ammónia (ez egy csípős szagú gáz) található, ami a levegőbe jutva még az időjárást is meg tudja változtatni. A nagy mennyiségű ammónia ugyanis befolyásolja a felhőképződést.
A finn főváros, Helsinki egyetemének kutatói évek óta vizsgálják az Antarktiszon élő Adélie-pingvineket. Azt kutatják, hogy miként hat a pingvinkolóniák által kibocsátott gáz a légkörre. Ezt egy olyan területen vizsgálták, ami különösen érzékeny az éghajlatváltozásra. A kutatásban egy nagyjából hatvanezer pingvinből álló csapatot vizsgáltak. Azt vették észre, hogy ahol egyszerre sok pingvin rakott fészket és kakilt ott helyben, ott rengeteg ammónia került a légkörbe. Emellett sokkal több lett a felhő és a köd a környéken.
Az ammónia ugyanis olyan részecskék képződését fokozza, amin a vízgőz le tud csapódni. Ebből lesznek aztán a felhők. Ahol felhő van, ott a napfény kevésbé éri el a Földet, a felhő felülete pedig vissza tudja verni a nap sugarait. Így a földfelszín hidegebb marad és az olvadás lassabb.
A kutatók azt is felfedezték, hogy ott, ahol a pingvinkolónia fészkelt, a levegőben lévő ammónia mennyisége az ezerszerese volt a pingvinmentes helyeknek. Fontos felfedezés volt az is, hogy még egy hónappal azután is, hogy a pingvinek elvonultak erről a területről, az ammónia mennyisége százszoros maradt a légkörben.
A tudósok szerint érdemes tovább kutatni a témában, mert az Antarktisz jege folyamatosan olvad, és az ehhez hasonló felfedezések segíthetnek lassítani a globális felmelegedést. Csak legyen elég pingvinkaka. (science.org)
