A napokban megjelent egy látszólag elég unalmas, sok adatot tartalmazó tanulmánykötet. A címe sem túl izgalmas: Munkaerőpiaci Körkép 2023-2024. Az a helyzet, hogy az ilyen könyvek, ennek ellenére mégiscsak fontos kiadványok, mert azokban hiteles adatok támasztják alá a tudósok állításait. Ha vesszük a fáradtságot, hogy áttanulmányozzuk, nagyon sok izgalmas dolog derül ki belőle.
Egyes politikusok például mostanában azt szokták mondani, hogy nem kell annyit tanulni, elég, ha egy jó szakmát szereztek, sokkal jobban jártok, mintha a diplomára hajtanátok. Mások viszont azt állítják, az sose baj, ha jól tanultok, mert minél többet tudtok, annál jobb állásokat fogtok kapni.
Na, de ebből a nem túl izgalmas című kötetből például ki lehet olvasni a választ arra, hogy a politikusok össze-vissza beszédéből melyik az igaz.
Az adatok ugyanis például elég pontosan bemutatják, hogy egy ember akkor keres-e többet, ha csak az általános iskolát végezte el, vagy van szakmája, érettségije, netán diplomája is.
A kutatók az általános iskolát végzettek átlagos bérét vették alapnak, és ehhez képest nézték meg, hogy a különböző egyéb végzettségű embereknek hogyan alakult a bérük.
Sok évre visszamenőleg az jött ki, hogy egy picit mindig jobban kerestek már a szakmai végzettséggel rendelkezők is, de sokkal több (másfélszer annyi) volt a fizetésük azoknak, akiknek érettségijük is volt.
Ennél már csak a diplomások örülhettek jobban a fizetésüknek. Egyetemi végzettséggel ugyanis három és félszer több pénzt kaptak az emberek, mint csak általános iskolai végzettséggel.
Persze nem minden a fizetés, de nem is utolsó szempont, nem igaz?
Szerintünk egyébként az a legjobb, ha mindenki megtalálja azt a területet, ami érdekli, amiben örömét leli. Legyen az akár hegymászás, taxisofőrködés, vagy mondjuk az elméleti matematika tanulmányozása, a gyógyítás, a tanítás, vagy akár a paprikatermesztés. A Micsináljak? rovatunkban találsz is néhány hobbiötletet.
