Nagyon izgalmasak azok a kérdések, amik teljesen hétköznapi dolgokkal vagy tárgyakkal kapcsolatosak. Egyértelműnek vesszük például, hogy a ceruza hatoldalú. Matematikus nyelven: a ceruza alakja egy egyenlő oldalú hatszög alapú hasáb, aminek a végére egy kúp alakot hegyezünk. (E kúp hegyében van az írást, rajzolást lehetővé tevő grafitpálcika.)
Na, de miért pont ilyen alakú a legtöbb ceruza?
Az első ceruzákat még kézzel készítették, azoknak kör alapú hasáb (azaz henger) formája volt, egy vastagabb pálcikára emlékeztettek. Ma is van még ilyen alakú ceruza, de ezek igen bosszantó tulajdonsága, hogy könnyen legurulnak az asztalról.
Ráadásul, amikor már gépesítették a ceruzagyártást, rájöttek, hogy könnyebb és kevésbé pazarló, ha hatszögletű ceruzát készítenek. Egy ceruzagyártó vállalat vezetője egész pontosan megmondta, hogy a ceruzagyártásnál használt normál lécből maximum nyolc kerek ceruzát lehet kivágni, de hatszögletűből eggyel többet, kilencet. És mivel milliószámra készülnek, ez bizony számít.
Igen ám, de ha valamilyen laposabb téglalapformát vágnának ki ugyanabból a lécből, akkor még többet, tíz-tizenegy ceruzát is lehetne készíteni. Viszont az ilyen formájú ceruzát – bár nem gurul el, mint a henger alakú –, de elég nehéz lenne a ceruzahegyezőkkel kihegyezni. Az meg nem biztos, hogy jó lenne, ha minden gyerek éles késsel állna neki hegyezni.
Létezik egészen lapos formájú ceruza, ezt ácsceruzának nevezik. Ezt az épülő tetőn és hasonló helyeken is le lehet rakni, ahol a hatoldalú is legurulna.
Továbbá az anatómiai (az emberi testet vizsgáló tudomány) vizsgálatok is azt mutatták ki, hogy a hatszögletű forma illik leginkább az emberi kéz szerkezetéhez, mert ezt a formát bármilyen helyzetben biztosan meg tudjuk fogni.
Tehát azért hatszögletűek általában a ceruzák, mert azokat így könnyű megfogni, nem gurulnak le az asztalról, tudjuk használni a hegyezőket, és a ceruzagyáraknak is jobban megéri.
