Ha Budapesten, Miskolcon, Szegeden vagy Debrecenben laksz, időnként észreveheted, hogy egyes útszakaszokon homokot sodor a szél. Ez főleg lejtőkön fordul elő, és ez a homok a villamosokból jön.
A villamos a legtisztább, leghatékonyabb eszköze a tömegközlekedésnek. Nem pufog büdös gázokat, nem szennyez a gumik kopásával sem, viszont sok embert szállít kevés energiával. És nem kell neki százmilliárdokból alagutat se fúrni, mint a metrónak.
A villamos – és általában a vasút – azért tud olcsón nagy tömeget mozgatni, mert a vaspályán a vaskerék könnyedén gurul, kis ellenállással. Egy autónak például egyetlen kereke is nagyjából tenyérnyi területen ér az úthoz. Ráadásul a kerék gumi, az aszfalt pedig szintén érdes és jól tapad. Ehhez képest egy négytengelyes villamoskocsi összesen 8 négyzetcentiméteren, vagyis egy ujjnyi felületen érintkezik a sínnel.
Ez viszont időnként nehézséget is okoz, amikor pont tapadásra volna szükség, például fékezésnél vagy emelkedőkön. Ilyenkor kell bevetni a homokoló berendezést.
A villamosok és a mozdonyok kerekei előtt vékony csövek találhatók. Ebből a csőből a vezető homokot csurgathat a kerék alá. A homokon a vaskerék sokkal jobban meg tud kapaszkodni, mint az üres sínen. Minden kocsiban találhatók homoktartályok, amiket a remízben, vagyis a villamosgarázsban töltenek fel. Persze alaposan megszitált, tiszta és száraz homok kell bele.
Különösen fontos a homokolás akkor, ha a sín csúszóssá válik például esőben, vagy ősszel a ráhullott nyálkás, nedves levelektől.
A homokoló csöveit te is megfigyelheted a villamosokon és a mozdonyokon. Persze ne bújj a kerék alá, elég lehajolni! A BKV és a többi közlekedési vállalat rendszeresen szervez nyílt napokat, amikor még több titkot megtudhatsz a járművekről.
