Egy olvasónk kérte, hogy írjunk az álmokról, és leginkább az érdekelte őt, hogy mit jelenthetnek az éjszaka átélt képek, jelenetek, történetek. Ezt egyébként évezredek óta próbálják megfejteni a tudósok, de igaziból még arra sincs biztos magyarázat, hogy miért álmodunk. Az agyi tevékenységet, ami alvás közben zajlik, már pontosan ismerjük, de arra csak elméletek születtek, hogy mire is jó ez az egész. Az biztos, hogy életünk legalább harmadát alvással töltjük, és minden éjjel álmodunk, még akkor is, ha nem emlékszünk rá reggel. Megfigyelték azt is, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebbet álmodik.
Mi történik a fejedben alvás közben?
Az agyadat nem tudod kikapcsolni még alvás közben sem. Jól is néznénk ki: az agyad irányítja a vérkeringésed, légzésed, emésztésed, ezek pedig nem állnak le csak azért, mert épp alszol. De egészen más agyi területek aktívak alvás közben, mint amikor ébren vagy. Az alvásnak is ismétlődő szakaszai vannak, éjszakánként ezek váltogatják egymást.
Az egyik szakasz a REM-szakasz. A REM az angol rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás rövidítése. Az alvásunk nagyjából ötödét töltjük ebben a szakaszban. Az agyi tevékenység ilyenkor hasonló, mint ébrenlétkor, a szemünk pedig gyorsan mozog ide-oda. Az álmok leginkább ebben a szakaszban jelennek meg. Ebből a szakaszból a legkönnyebb felébredni is.
Az alvás másik szakasza a non-REM, amibe beletartozik a szendergés, a felületes alvás és a mélyalvás is. Ebben a szakaszban töltöd jó esetben az éjszaka nagy részét, ilyenkor elengednek az izmok is, ez az igazi pihentető alvás. Nagyon ritka esetben álmodik az ember ilyenkor. Ha épp ebből a szakaszból vernek fel reggel, sokszor álmosabbnak érzed magad, mint este.
Mi is az álom?
Az álom azoknak a képeknek, hangulatoknak, érzelmeknek, hangoknak a neve, amik alvás közben átszaladnak az agyadon. Ezek lehetnek néhány másodpercesek, de ennél sokkal hosszabbak is. Egy éjjel akár 3-5 álmod is lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy ezekre emlékezni is fogsz reggel. Érdekesség, hogy azok is álmodnak, akik vakon születtek. Náluk viszont nincsenek képek, de érzések, hangok, szagok ugyanúgy előfordulnak náluk is, mint másoknál. Azok pedig, akik életük során vakulnak meg, ugyanúgy képesek „látni” álmukban, mint korábban.
Azt pedig tényleg nem tudni biztosan, hogy miért álmodunk. Elméletek születtek, de megdönthetetlen bizonyíték még mindig nincs rá. Az biztos, hogy az álmodás segít elmélyíteni a tanulást, és könnyebbé teszi bizonyos dolgok megjegyzését. Az álomban tapasztaltak pedig segíthetnek feldolgozni az ébren szerzett élményeket.
Sokszor pedig nagyon jó ötleteket is ad az álom. Több olyan találmány van, ami egy álom hatására született, ilyen például a varrógép. De a később Nobel-díjat érő DNS kettős spiráljának felfedezése mögött is egy álom állt, és állítólag egy álom ihlette magát a periódusos rendszert is. Az álmoknak számos irodalmi alakot is köszönhetünk, Frankenstein szörnye például a szerző, Mary Shelley rémálma volt.
Jelentenek valamit az álmok?
Sok pszichológus és író szerint mindenképp. Évezredek óta próbálják megfejteni, hogy mit jelentenek az álmok. Már az ókori Egyiptomban is született álomfejtéssel foglalkozó könyv több mint hatezer évvel ezelőtt. Azóta pedig rengeteg hasonlót írtak már. A tudomány szerint azonban egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy az álmoknak van bármi jelentése. Azt észrevették ugyan, hogy vannak olyan álomminták, amikkel szinte mindenki találkozik. Ilyenek a zuhanás, az üldözés, a repülés, de még a fog kiesése is. Viszont ezeknek nincs olyan jelentése, ami mindenkire igaz lenne.
Egyes tudósok szerint az álmaid olyan szimbólumok, amiknek csak a számodra lehet bármi jelentésük. Te tudod megfejteni őket annak tudatában, ami veled történt, amit te tapasztaltál. De az esetek többségében igaziból semmi értelmük sincs. Az pedig kizárt, hogy a jövőt jósolnák meg.
Az egyik leghíresebb pszichiáter, aki az álmokat kutatta, az osztrák Sigmund Freud volt. Ő azt gondolta, hogy az álmok olyan elnyomott, tudattalan vágyak, amiket ébren nem tudunk vagy nem akarunk megélni. Ezzel egyébként azóta is sok tudós vitatkozik.
Érdemes még megemlíteni a legismertebb magyar „álomkutatót”, az író Krúdy Gyulát, aki Álmoskönyvében szószedetbe szedte az álmokat és azok „jelentését”. A könyvében összegyűjtött számos népi hiedelmet, szimbólumot, amik mögött sokan jelentést véltek felfedezni. De az Álmoskönyvet érdemesebb inkább irodalmi alkotásnak és nem tudományos műnek tekinteni.
