Hosszú, hosszú évekkel ezelőtt nehezen, de megszokták a magyarok, hogy a műanyag flakonokat használat után a padlóra teszik, majd rálépnek és teljesen kilapítják azt. A „tapossa laposra!” szlogennek gyakorlati haszna is volt. Hiszen a préselt flakonokból többet lehetett elhelyezni egy műanyagot gyűjtő, szelektív kukában. Ráadásul, ha néhány, felfújt palackkal hamar megtelt a kuka, akkor annak lényegében csak egy zsák levegő volt a tartalma.
Egy ideje már senki nem tapos laposra semmit, hiszen 2024 óta nálunk is működik a palackvisszaváltó rendszer. 2025-ben már senki nem lepődik meg azon, ha valaki két nagy kukazsáknyi flakonnal jelenik meg valamelyik boltban. Egy uniós előírás szerint 2029-ig vissza kell gyűjteni és újra kell hasznosítani a PET-palackok 90 százalékát. A PET amúgy a polietilén-tereftalát rövidítése, és ez az egyik legelterjedtebb műanyag.
Magyarországon a visszaváltásért a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) felel. A céget azért hozták létre, mert az olajóriás MOL 35 évre (!) elnyert egy nagy lehetőséget. Szerződéses megállapodás született a cég és a hatóságok között a lakossági és a vállalati hulladék kezeléséről.
Miért jó ez?
A jelszó: körforgásos gazdaság. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a termékeket és az anyagokat a lehető leghosszabb ideig benntartják a gazdasági vérkeringésben. Vagyis a termékeket megjavítják, újra felhasználják, alapanyagot csinálnak belőle, és így tovább, hogy ezzel is csökkentsék a szeméttermelést.
A MOHU megjelenéséig itthon egy ideje csak üvegpalackokat lehetett visszaváltani. Ha visszavittük őket, a bolt segítségével a palackok visszajutottak a gyártókig, akik alapos takarítás után újratöltötték azokat. De egy csomó műanyagflakon és alumínium doboz is van. És ezek új palackok alapanyagává válhatnak.
A kötelező visszaváltási rendszer lényege, hogy a 0,1–3 literes italok, a palackok, az üvegek, a fémdobozok visszaválthatók az automatákban, vagy az olyan boltokban, ahol kézzel gyűjtik be azokat. A tejtermékek csomagolásait nem lehet visszaváltani. Egy magyar cég amúgy úgy próbálta elkerülni az egész visszaváltósdit, hogy 3,01 literes üdítőt dobott piacra. Így nem kell bajlódni a palackokkal.
A kötelező visszaváltás nem azt jelenti, hogy a vásárlóknak muszáj visszavinniük a flakonokat, hanem azt, hogy a gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az italos palackjaik visszaválthatók legyenek, nekünk pedig ki kell fizetnünk az üdítőkért a plusz 50 forintokat a kasszánál. Ez az úgynevezett Deposit Return System (DRS), vagyis betétvisszatérítési rendszer.
Ha bedobtuk a flakont, az 50 forintunkat felajánlhatjuk jótékonysági célra, elküldhetjük a bankszámlánkra vagy kérhetünk érte vásárlási utalványt, amit beválthatunk a boltban. A 400 négyzetméternél nagyobb boltokban amúgy kötelező gépeket kihelyezni. A kicsi boltok saját akaratukból csatlakozhatnak, kézi visszaváltással.
Mi lesz a palackkal?
Ha bedobsz egy palackot az automatába, akkor hallhatod, hogy a gép ripityára töri azt. A palackokat aztán elszállítják, és elkezdik szétválogatni, anyag vagy szín szerint, majd újrafeldolgozzák őket. Az EU tagállamaiban nem ugyanúgy zajlik a visszaváltás, más országokban más gépekkel, más árakkal működik. Sokak szerint ezt érdemes lenne egységesíteni.
A társadalom egyébként nagyon nyitott az új rendszerre, minden percben átlagosan 100 palackot váltunk vissza. Ezt nem csak a környezettudatosság teszi, sokaknak tényleg nagy szükségük van arra, hogy visszakapják még a kis összeget is az üdítőjük után. A rendszer bevezetése után a szegényeket többször is megalázó Lázár János miniszter posztolt egy videót, amelyen viccből eltett két flakont egy asztalról, és azt írta mellé, hogy „mikor olyan csóró vagy, hogy a vendégségből is behúzod az 50 forintos palackot”.
Budapest forgalmasabb kerületeiben rendszeresen látni az utcai kukában turkáló embereket, akiket csak „palackvadászként” emlegetnek: ők igyekeznek minél több flakont összeszedni, hogy abból legyen néhány száz vagy ezer forintnyi bevételük. Lázár János feltehetően nem számol azzal, hogy senki sem jókedvéből kukázik.
Az Európai Unió országaiban a visszaváltást intéző cégek a visszakapott palackok után kapják a pénzt. Magyarországon ez is másképp van: a MOHU-nál már azelőtt cseng a kassza, hogy boltokba kerül az üdítő. Nekik nyereséget jelent a vissza nem váltott palack, hiszen azzal nincs dolguk, de a pénzt megkapták utána. Tavaly fél év alatt több mint 30 milliárd forintot nyertek csak az elveszett flakonokon, bár a cég szerint ezt az összeget vissza kell forgatniuk a fejlesztésbe. Az uniós előírás alapján 2029-től csak nonprofit cég végezheti a palackvisszaváltást, vagyis olyan, ami nem minél több pénzt akar keresni. Így a mostani, hazai működésen feltehetően változtatni kell majd.
Köszönjük Fülöp Istvánnak a cikkhez nyújtott segítségét.
