Az idei középszintű matekérettségin a legtöbbet adott jegy a kettes volt. 18 935-en kaptak elégségest, ez azt is jelenti, hogy minden negyedik tanuló épphogy átment matekból. (A második legtöbb érdemjegy viszont az ötös lett, 18 156 diák végzett jelesre. Így a matek érettségi átlaga idén egy erős hármasnak felel meg.)
Ha a bukásokat is nézzük, akkor a helyzet egyáltalán nem rózsás. 1109-en kaptak egyest, de ide számították azokat is, akik el sem mentek vizsgázni. Ez azt jelenti, hogy közel húszezer érettségizőnek jelentett komoly problémát záróvizsgát tenni matekból.
Vajon miért ilyen nehéz sokaknak a matek?
A matematika eléggé összetett tantárgy, ráadásul a tananyagok szorosan egymásra épülnek, mint a téglafal. Ha egy tégla valahol kimarad, vagy laza, a fal nem tud tovább épülni. Vagyis ha valamelyik alapvető műveletet nem érti vagy nem tudja jól valaki már az elején, arra később lehetetlen lesz egyenleteket, szöveges feladatokat, függvényeket építeni.
Az alapok közé a műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), a mértékegységek (hány centi egy méter?) és egyes fogalmak tartoznak. Ilyen például az, hogy egyáltalán mi az a szám, vagy hogy mit jelent, hogy kisebb, nagyobb, kevesebb, több. Ezeket az alapokat az általános iskolában kellene megtanulni és begyakorolni. Az pedig főleg a tanáron múlik, hogy jó módszerekkel és érdekes feladatokkal történik-e mindez. Ugyanis a fő nehézsége a mateknak (a diákok szerint) az, hogy száraz és unalmas. Ráadásul nehéz megérteni, hogy mire is jó az, ha például valaki tud törtet törttel osztani.
A gyerekek nagy része utálja a matekot
Egy tíz évvel ezelőtt végzett indiai kutatásban megkérdezték a gyerekeket arról, hogy melyik tantárgyat utálják a legjobban. Magasan a matek győzött, 88% válaszolta azt, hogy ez a legrosszabb tantárgy a világon. Az okokra is rákérdeztek. A többség azért utálta a matekot, mert nem értette, unta, vagy túl elvontnak gondolta.
A másik fontos oka az utálatnak az előítélet. Sok gyerek eleve úgy kezdi el tanulni a matekot, hogy mást se hall, mint azt, hogy ez nehéz és uncsi. A lányok még nagyobb hátrányban vannak, mert sok kutatás igazolta azt, hogy a felnőttek – sokszor akaratlanul ugyan – azt erősítik a gyerekekben, hogy a fiúk jobbak matekból, mint a lányok. Egy francia kutatás mutatta meg, hogy a gyerekek ugyanolyan jó képességekkel rendelkeznek, de az iskolában a fiúk teljesítenek jobban. Ez pedig főleg annak köszönhető, hogy a lányok gyorsabban veszítik el az önbizalmukat, mint a fiúk, és eleve több szorongással ülnek be matekórára, ami ronthatja a teljesítményüket. Pedig, drága lány olvasóink, higgyétek el, hogy ti is lehettek kiváló matekosok, nemcsak a fiúk.
Az sem mindegy, hogy milyen tanár tanít, ez ugyanis tényleg az a tantárgy, ahol oda kell figyelni minden egyes gyerekre. Ráadásul érdekesen, izgalmasan kellene tanítani. Sajnos azonban a legtöbb iskolában szigorúan haladni kell a tananyaggal, és kevés lehetőség van egyesével felzárkóztatni azt, aki lemarad. És azért azt is tudjuk, hogy nem a matektanárok a legnépszerűbb pedagógusok a világon.
És ott van még a tanulási nehézség
Van egy olyan eltérő idegrendszeri fejlődés, ami alaposan megnehezítheti a matektanulást. Ez a diszkalkulia. Az emberek jelentős részét érinti. A lakosság 3-7, de más számítások szerint inkább 5-10 százaléka ebbe a körbe tartozik. Nekik nehézséget jelent a matematikai műveletek megértése, a számok, fogalmak felismerése. Sokszor még az is, hogy az órát le tudják olvasni. Ez a probléma akkor is előfordulhat, ha amúgy nagyon okos, jó képességű emberekről van szó.
A diszkalkuliások egy része nem is tudja magáról, hogy az. Sokukat egyszerűen lustának tartják az iskolában. Pedig minél korábban kiderül valakiről, hogy diszkalkuliás, annál hamarabb lehet neki segíteni. Ráadásul számolni nemcsak a matekórán, hanem később fizikán és kémián is kell majd. Az pedig nagyon megrendítheti az ember önbizalmát, ha több tantárgyból is bukdácsol az iskolában. Viszont fontos megjegyezni, hogy messze nem mindenki diszkalkuliás, aki rossz matekból. Ezt csak alapos vizsgálatokkal lehet megállapítani.
De nincs minden veszve…
Sok matektanár állítja, hogy igenis meg lehet szeretni a matekot, de vissza kell menni addig a pontig, amíg még teljesen érthető volt minden. Onnantól újra el kell magyarázni és jól begyakoroltatni a következő lépéseket. Közben pedig meg lehet mutatni, hogy milyen hasznos az életben a matek.
Nem mindegy ugyanis, hogy negyed kiló liszt az hány gramm a konyhai mérlegen. Az sem baj, ha érted, hogy mit jelent, ha húsz százalékos akció van a kedvenc játékodon. Később kell a matek, ha bankba mész és hitelt szeretnél felvenni. De egy csomó munkához is fontos, például ha programozó, építész, vagy akár meteorológus akarsz lenni. Szóval ne add fel. És igaz, hogy most nyári szünet van, de tele van gyakorló feladatokkal az internet. Egy kis matekozás a vakáció alatt nem árthat. Persze, csak módjával, azért az első a pihenés…
