Ha megkérdeznék az embereket, hogy melyik a világ lehíresebb festménye, a legtöbben habozás nélkül rávágnák, hogy a Mona Lisa. Leonadro da Vinci képe a furán mosolygó hölgyről egyébként sokáig nem számított különösebben érdekesnek. Amíg 1911-ben el nem lopták a Louvre-ból, Párizs nagy múzeumából. De ez napokig fel sem tűnt senkinek.
Aztán az esetből azért lett hatalmas botrány, mert kiderült, hogy milyen rémes a múzeum biztonsági rendszere. Egy újságíró például a lopás után még napokig be tudott sétálni este a Louvre-ba úgy, hogy senki nem kérdezte, mit csinál ott. Aztán persze cikkek sorozatában számolt be arról, hogy mennyire nem vigyáznak Párizsban a műkincsekre. A Mona Lisa pedig így folyamatosan a címlapokon volt. Egyesek egyenesen Picassót, a híres festőt sejtették a kép eltűnése mögött. A végén már úgy írtak a festményről, hogy ez minden idők legnagyszerűbb alkotása, és szégyen, hogy nyoma veszett. A kép végül két év múlva került elő. Mint kiderült, egy olasz származású karbantartó egyszerűen leemelte a falról és hazavitte. Eladni persze már nem tudta.
A Mona Lisa viszont azóta is a világ legismertebb képe, nem véletlen, hogy számos művészt megihletett a következő évtizedekben. Salvador Dali például bajuszt festett neki, Basquiat, a híres graffitifestő pedig falfirkaként képzelte újra. Viszont a Mona Lisa egyik legaranyosabb változata a kolumbiai festő, Fernando Botero Monalisája, 1978-ból.
Botero (1932-2023) imádta a kerek formákat. Ez adta a sajátos, róla elnevezett stílusát is. Az önarcképeit, a csendéleteit, portréit nem épp szokványos módon festette meg. A képein mindenki tömzsi és pufók, de sugárzik róluk az élet szeretete. Aki ránéz ezekre a festményekre, nem kecses figurákat lát, hanem szinte angyalian ártatlan alakokat. Még akkor is, ha ezek az alakok nem épp angyali dolgokat művelnek. Például van olyan festménye, ahol a hírhed drogbárót, Pablo Escobart lelövik a rendőrök. Botero képén Escobar is inkább egy jóllakott ovisra hasonlít. Ennek ellenére a művész nem a kövérséget akarta lefesteni, sőt, tiltakozott is, amikor ezt rótták fel neki. A Monalisa egyik külön érdekessége az, hogy a nőalak szemei és szája majdnem tökéletes másolatai az eredeti festménynek.
És nem ez volt Botero egyetlen Mona Lisa-feldolgozása. Az 1959-ben készült Mona Lisa 12 évesen című képe volt az első festménye, ami nemzetközi szinten is nagy visszhangot keltett. Ez volt a művész első képe, ami kikerült a New York-i MoMa, a Modern Művészetek Múzeuma falára.
