A panamai erdőkben élő matador poloska gyakran úgy néz ki, mintha integetne. Hátsó lábain vörös zászlószerű nyúlványokat mozgat bonyolult, titokzatos koreográfiában.
Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a hímek ezzel a „lábzászlózással” a nőstényeket próbálják magukhoz vonzani. Nemrég azonban kiderült, ennek a viselkedésnek semmi köze nincs az udvarláshoz.
A panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet tudósai felfedezték, hogy a matador poloska láblendítése egy igen hatékony védekezés.
Úgy jöttek rá erre, hogy tücskökre is ráerősítették a tudósok a „vörös zászlókat”. A pedig madarak elkerülték a zászlózó tücsköket, tehát ez egy jó módszer az elriasztásukra.
Aztán a kutatók imádkozó sáskák (ragadozók) és szöcskék (ártalmatlan rovarok) elé tették a matador poloskákat. Az állatok átlagosan hétszer gyakrabban lobogtatták a lábukat, ha sáska volt a közelben, és szinte alig reagáltak a szöcskékre. Ráadásul a sáskák nem is támadták meg azokat a poloskákat, amelyek aktívan lobogtattak. Ez arra utal, hogy a mozdulat tudatosan, a veszély pillanataiban bevetett elhárító stratégia.
A kutatócsoport később terepi megfigyeléseket is végzett Panamában, és online videókat is elemzett. Legalább öt másik zászlós lábú poloska faj mutatott hasonló mozdulatokat. A trópusi, növényevő rovarok körében tehát elterjedt evolúciós stratégia lehet a zászlólobogtatás.
Kispolgár / Popsci
