Október elseje az idősek világnapja. Ilyenkor ünnepeljük azokat, akiktől életet, bölcsességet, tudást és szeretetet kaptunk. Nincs egyetlen meghatározás arra, hogy ki számít idősnek. A statisztikák általában a 60 vagy a 65 év felettieket sorolják az időskorú kategóriába. Az öregedésre általában senki sem gondol, amikor még fiatal. De mind öregszünk, és vannak nagyszüleink és szüleink, akik szintén öregszenek. Ki-ki eltérően éli meg ezt a folyamatot.
A magyar társadalom is erősen öregszik, mivel kevés gyerek születik. Mindenesetre az emberek világszerte egyre tovább élnek, ez pedig egyre sürgetőbben veti fel azt a kérdést, hogy
hogyan tudnánk ezeket a plusz éveket, évtizedeket minél egészségesebben és boldogabban eltölteni.
Ez ugyanis egyáltalán nem könnyű feladat.
Milyen az idősek helyzete?
Az idős emberek sokszor rengeteg nehézséggel szembesülnek. Egyrészt fel kell dolgozniuk, hogy egyszer-egyszer vagy egyre többször elromlik a testük vagy éppen cserben hagyja őket az elméjük. De meg kell élniük azt is, hogy egyre több baráttól, régi kollégától kell örökre elbúcsúzniuk. Emiatt gyakran fenyegeti őket a veszély, hogy magányossá válnak. Magyarországon ez leginkább az apró falvak idős embereire jellemző. Ha valaki például megözvegyül, a gyerekei pedig messzire költöztek, annak rendkívül nehéz bármilyen kapcsolatot fenntartania.

Pedig az, hogy az időseknek legyenek kapcsolataik, létfontosságú a jóllétükhöz. Már az is sokat tesz az egészségük megőrzéséhez, ha időnként valakivel sétálnak az utcán néhány kört. A szellemi frissesség egyik kulcsa pedig a kommunikáció, az agy állandó edzése és karbantartása. Vagyis a gondolkodás, a beszélgetés, az információk befogadása, küldése és így tovább.
Az öregedéssel járó betegségek kezelése szintén kihívást jelenthet az idősek számára. Főleg, ha messze van tőlük az orvos vagy ha hosszú ideig várnak valamilyen vizsgálatra. Sok idős ember folyamatos gondozásra szorul. Ha a család ezt nem tudja megoldani (mert mondjuk mindenki dolgozik napközben), akkor az otthoni ápoláshoz kérheti ápoló segítségét. Magyarországon viszont szakemberhiány van, az ápolók bére pedig nagyon alacsony. Az idősek otthonába szintén nehéz lehet bejutni, a kevés hely miatt néhol nagyon hosszú a várólista.

Vannak, akiknek akkor is kell dolgozniuk, ha már nyugdíjba mehettek volna, máskülönben nem tudnának megélni. Ma már minden nyolcadik 65–74 éves magyar vállal munkát, nem mindegyikük kényszerből, az önként dolgozók is beleszámítanak a statisztikába. A magyar átlagnyugdíj körülbelül 240 ezer forint körül van, de a magyar nyugdíjasok felének egy januári adat szerint kevesebb mint 214 ezer forintból kellett élnie egy hónapban. Sajnos a politika nagyon sokszor eszközként akarja használni a nyugdíjas szavazókat egy-egy kampányhoz. Erre Magyarországon is bőven akadt már példa.
A világ is tehet néhány dolgot
Ahogy fentebb is írtuk, az emberek nagyon sokféleképpen élik meg az öregedést. Van, aki sokkal, de sokkal fiatalabbnak érzi magát, mint amennyi az életkora. Különösen, ha aktívan tölti a nyugdíjas éveit. Ehhez óriási nyitottságra van szüksége: tudatosan kell az élet napos oldalára figyelnie és arra, hogy ne menjen el mellette a világ. Ha valaki nyugdíjas lesz, eltűnik a napi rutinja, kiesik a munkája, ami addig évtizedeken keresztül meghatározta a hétköznapjait. Fontos, hogy ekkor új célt találjon, de legalábbis megkeresse, miben lelhetné örömét hosszú távon.
Az idősek világnapja igyekszik rávilágítani, hogy az idősödő társadalmakban fontos az idősek jogainak az erősítése: „hogy hozzáférhessenek a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez, hogy olyan politikai intézkedéseket tegyenek az érdekükben, amelyek hosszú távon is biztosítják a jólétüket, a méltóságukat és a szellemi frissességüket” – írta az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ilyen intézkedés lehet például az idősbarát várostervezés- és közlekedés. De az is, ha az időseknek helyben vagy országosan olyan lehetőségeket teremtenek, ahol önkéntesként, mentorként vagy akár egy kis közösségen belüli szervőként vehetnek részt a társasági tevékenységekben.
Források: ENSZ. WHO. Ageing Better.