Életünk egyharmadát alvással töltjük, vagy azzal, hogy próbálunk elaludni. És ilyenkor az emberrel nem történik semmi, csak hever. Milyen lenne, ha úgy járnál-kelnél az álmodban, mintha ébren lennél? Eleve egy csomó időt visszanyernél, ráadásul csupa fantasztikus élményben lenne részed!
Ezt a kalandot úgy hívják, hogy tudatos álmodás. Az ember agya csodálatos szerkezet, és az álom ennek egyik bizonyítéka. Még ma sem értjük pontosan, hogyan működik az álmodás. De sokan vannak, akik elszántan, felkészülten, túlélőkészlettel fekszenek le este, és próbálják a legtöbbet kihozni az álomból.
A tudatos álom egészen más, mint a sima. Az átlagos álomélmény annyi, hogy az ember felébred, homályosan emlékszik arra, hogy ki vagy mi szerepelt az álomban, esetleg egy jelenetre. De az egész csak megtörtént vele, mintha egy filmet nézett volna, és hamar el is felejti. A tudatos álom lényege, hogy az álmodó tudja, hogy álmodik.
Annak is tudatában van tehát, hogy ami az álomban történik, annak nincs következménye a valóságban. És hogy van egy másik világ, az ébrenlét, ahol mások a szabályok.
Hosszú az út
A tudatos álmodáshoz készülni kell. Sokan ébren is rendszeresen végeznek valóságteszteket, például megpróbálják a falon vagy a tenyerükön átnyomni az ujjukat. Ennek a begyakorlása segít abban, hogy álmunkban is eszünkbe jusson. Gyakori élmény a repülés: a tapasztalt tudatos álmodók tudják, hogy álmukban egy kis nekifutással elrugaszkodhatnak a földtől, mintha súlytalanságban lennének. Ebből aztán már tudják is, hogy ez itt egy álom, és lehet bolondozni!
Az álombéli józanság előfordulhat csak úgy magától, de általában hosszú út vezet odáig. Fontos része ennek, hogy az álmainkkal szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. Ebben segít az álomnapló: egy füzet az éjjeliszekrényen, amibe ébredés után azonnal leírhatod, akár lerajzolhatod gyorsan, mit láttál. Ezeket a feljegyzéseket tanulmányozva tudatosíthatod a visszatérő álombéli jelenségeket. Amit ébren megtanulsz ezekről, az álmodban is segíthet rájönni, hogy épp alszol.
Segít az is, ha az elalvás előtt készülsz az álomra. Például elmondod magadban néhányszor, hogy „észre fogom venni, hogy álmodom”. Ilyenkor akár el is kezdhetsz ébren álmodni, elképzelni egy érdekes helyet, ahová elálmodnád magadat. Ez egyébként akkor is hasznos, ha nem lesz tudatos álom belőle. Az alvás minőségén sokat javít, ha nem végkimerülten, egyenesen a telefon képernyőjéből zuhansz álomba. Ugyanilyen jótékony, ha rendszert viszel az alvásodba, és nem lopod el magadtól a pihenés idejét. Ez azért is jót tesz, mert ha kialvatlanul, hirtelen ébredsz, az kiveri a fejedből az álmot, és esetleg időd sem lesz leírni.
Figyelj magadra!
Az is hozzájárul a tudatos álmodás képességéhez, ha foglalkozol a korábbi álmaiddal. Képzeld el magad, amint egy álomban rájössz, hogy álmodsz! Mit csinálnál? Hogyan változtatnál a sztorin? Mit mondanál vagy kérdeznél? Ehhez nagyon jól jön az álomnapló, amit vissza is kell olvasni, felidézni az álmot, gondolkodni rajta. És ha van kivel beszélgetni róla, akkor még jobban megjegyzed.
A tudatos álmodás nemcsak izgalmas kalandokat jelent. Ha képes vagy irányítani a történetet, azzal például elkerülhetők a rémálmok, hiszen amúgy is tudod, hogy nem valóság. Ezenkívül olyan területeken kezd dolgozni az agyad, ami az ébrenlétben a kreativitást, az alkotó munkát, az új ötleteket serkenti. Szóval álomra fel!
