A Rushmore-hegy, vagyis eredeti nevén a Mount Rushmore Nemzeti Emlékmű egy gigantikus szoborcsoport az Egyesült Államokban, a dél-dakotai Black Hills-hegységben. Az amerikai filmekben, sorozatokban gyakran feltűnik háttérként: de mégis kiknek a feje van a sziklákba vájva és miért?
A több mint 1700 méter magas Rushmore-hegy egy részébe négy nagy amerikai elnök arcmását vésték. Az alkotás az első elnököt, George Washingtont, a harmadikat, Thomas Jeffersont, a tizenhatodikat, Abraham Lincolnt és a huszonhatodikat, Theodore Rooseveltet ábrázolja. (Az arcok sorrendben balról jobbra: Washington, Jefferson, Roosevelt, Lincoln.) Az emlékmű ötletgazdái szerint az elnökök rengeteget dolgoztak a nemzetért, így ezekkel a szobrokkal akartak tisztelegni előttük. Pedig eredetileg teljesen más emberek fejét akarták kőbe vésni.
Az emlékhely ötlete Doane Robinsontól, egy dél-dakotai történésztől származik. Ő 1923-ban felvetette, hogy az egyik közeli hegy oldalán kifaraghatná valaki a híres amerikai őslakosok és vadnyugati hősök szobrait. Egy dán származású amerikai szobrászt, Gutzon Borglumot kérték fel a feladatra, de ő némi gondolkodás után azt mondta, hogy a helyszín sem jó, és az őslakosok alakjait is le lehetne cserélni. Úgy gondolta, hogy ha már ekkora munkába kezdenek, akkor valami olyat csináljanak, aminek az egész országban van jelentősége. Kinézte magának az 1745 méteres Rushmore-hegyet, és a dél-dakotai szenátorral egyeztetve elkezdte megtervezni az elnökök szobrát.
Eredetileg úgy volt, hogy a politikusok derékig látszanak majd a szoborcsoporton. De a szobor alkotói anyagi nehézségekkel szembesültek, így az elnököknek végül csak a fejére volt pénz. Az építkezés már az elején is vitás volt. Az emlékmű ugyanis egy olyan területen épült, amelyet az 1870-es években elvettek egy őslakos törzstől. Van is ebből probléma a mai napig, de erről később.
Hogy csinálták?
A Rushmore-hegynek szilárd gránit sziklafalai vannak. A szobrok óriásiak, mindegyik 18 méter magas. Csak az orruk (!) egyenként hat méter hosszú, a szájuk pedig több mint öt és fél méter széles. Vagyis komoly művészeti és mérnöki együttműködés kellett ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjék megtervezni őket. Az építkezés 1927-ben kezdődött és tizennégy hosszú évig tartott. Ez a videó az elején készült:
A szobrok építése során 450 ezer tonnányi „felesleges” sziklát szedtek le a Rushmore-ról. A kövek a mai napig ott hevernek egy nagy kupacban. A kövek lerobbantását leginkább dinamittal végezték, és csak utána használtak fúrókat, vésőket és egyéb szerszámokat. A dán szobrász egyszerre csak egy fejen dolgozott, nem párhuzamosan építette őket. Washington fejét 1930-ban, Jeffersonét 1936-ban, Lincolnét 1937-ben, Rooseveltét pedig 1939-ben avatták fel. Ez a munka hat és fél évig tartó tényleges faragást jelentett több száz munkásnak.
De a szobrász, Bolgrum már nem tudta elvégezni az utolsó simításokat. 1941-ben bekövetkezett halála után a fia fejezte be a munkálatokat a szoborcsoportnál. Addig úgy volt, hogy az elnökök derékig látszanak majd a szobrokon, de ebben az évben végleg le kellett zárni az építkezést pénzhiány miatt. Emiatt csak egyetlen elnöknek, Washingtonnak látjuk az álla alatti részét.
Vissza az őslakosokhoz
Ahogy már fentebb is írtuk, a szoborcsoport vitás területre épült. Az ugyanis a sziú indián törzsek (lakota néven is emlegetik őket) szent helye volt. Már az 1770-es évektől kezdve éltek a területen, de miután ott végigsöpört az aranyláz, az amerikai kormány 1876-ban lecsapott rájuk és erőszakkal áttelepítette őket kisebb rezervátumokba (vagyis kijelölt, védett törzsi területekre). A kormány eladta vagy elvette az indiánok földjeit, a hegységet pedig elsősorban európai bevándorlók népesítették be.
A sziúk közel száz évvel később, az 1970-es években beperelték az államot, amiért elvették tőlük a Rushmore-hegyet. A Legfelsőbb Bíróság akkor kimondta, hogy az őslakosok kártérítést érdemelnek, és 102 millió dollárt ítélt meg nekik. De a sziúk elutasították a pénzt és azóta is követelik vissza a földjüket. Szerintük a szoborcsoport a képmutatás emlékműve. 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy adja vissza a Rushmore-hegyet az őslakosoknak, de ők erre azóta is hiába várnak.
