Biztosan tudjátok, főleg, ha érintettek vagytok benne, hogy azon a bizonyos január 24-i szombaton 10 órakor kezdődik a tesztírás. Nem minden középiskola követeli meg ugyan a központi írásbeli felvételik megírását, de azért a legtöbb gimnázium igen.
Ha időben beadtátok a jelentkezést, akkor már biztosan meg is kaptátok a visszaigazolást. Ezen pontosan rajta van, hogy melyik iskolába kell mennetek. Ez nem feltétlenül az az iskola, ahova szeretnétek majd bekerülni. Induljatok el időben a vizsgára, késni nem lehet! Inkább hamarabb érjetek be.
Magyar és matek
Egy magyar nyelv és irodalom tesztet és egy matematika tesztet kell megírnia a diákoknak. Azoknak is, akik négy évfolyamos középiskolába készülnek, és azoknak is, akik hat vagy nyolc évfolyamosba. Vagyis a nyolcadikosok mellett egy csomó hatodikos és negyedikes tanuló is vizsgázik aznap. Mind a két tesztre 45 perc áll rendelkezésre.
Ha valaki hibátlanul írja meg a tesztet, akkor 50 pontot kaphat a magyarra és a matekra is. Ilyen azonban csak nagyon ritkán fordul elő. Tavaly például a nyolcadikosok átlagban nagyjából 30 pontot értek el a magyar, 23 pontot a matek teszten.
Ez nem iskolai dolgozat
Nagyon fontos tudni, hogy ezek az átlageredmények minden évben nagyjából így néznek ki. Ez nem olyan, mint egy iskolai dolgozat, amin minden jól felkészült diák 90-100 százalékos eredményt is elérhet. A felvételi tesztek nem hagyományos tantárgyi feladatlapok. Teljesem más formában kérik számon a tanultakat, mint az iskolai dolgozatok.
Ezeket úgy tervezik, hogy azon csak a legeslegügyesebb, a „zseni” tanuló képes 100 százalékot elérni. (Az írásbelin a 100 százalék, azaz a maximum: 50 pont.) Ilyen tanuló vagy egyáltalán nem szokott lenni, vagy csak nagyon kevés. Aki a teszteken elér 40 pontot, az már a legjobbak között van.
Rangsorolni kell a diákokat a teljesítményük szerint
Azért így készítik a teszteket, mert ugyanazt a feladatlapot írják meg a közepesen vagy kevésbé felkészült diákok is. Ezeknek a központi írásbeli teszteknek a célja, hogy kialakítson egy sorrendet a gyerekek között.
Ha például mindenki több mint 90 százalékosra írná a tesztet, akkor nem lehetne elosztani a diákokat a gimnáziumok között. Nem lenne különbség.
Az erősebb, több tudást kívánó gimnáziumokba a több pontot elérők jutnak be. A többieknek valószínűleg nem is lenne való egy ilyen erős gimi. De számukra is van nagyon jó középiskola. Ezt kell megtalálni.
Szóval, ha mondjuk írtok egy 35 pontos magyar tesztet, az már nagyon jó eredménynek számít. Bőven az országos átlag fölötti eredménynek. Matekból pedig már egy 25 pontos tesztre is büszkék lehettek.
Az előző évek tesztjei
A legjobban akkor tudtok felkészülni ezekre az írásbelikre, ha megnézitek az előző évek feladatsorait. Aki azokat jól begyakorolja, azt nemigen éri nagy meglepetés most sem.
Mindenképp érdemes megfogadni a tanárok jótanácsait. Például azt, hogy a magyar tesztben olvashatóan írjatok, és nézzétek át még egyszer a fogalmazást, hogy ne maradjon benne helyesírási hiba. A külalak és a helyesírási hibák miatt is könnyű pontot veszteni.
Matekból pedig aranyszabály, hogy írjatok le aprólékosan minden mellékszámítást, mert azokra még akkor is kaphattok pontot, ha esetleg nem jó az adott példa végeredménye.
Tanácsos azt is előre felmérni, hogy a különböző típusú feladatok megoldása mennyi időt vesz igénybe. A teszt írásakor természetes, hogy kicsit mindenki izgul, jó, ha az időbeosztással előre tisztában van. Legjobb, ha otthon időre is megcsinálja a feladatokat, hogy érezze, mit jelent, amikor szorítja az idő.
Készülni, de nem kikészülni
Nyilván mindenki szeretne a legjobb tudása szerint teljesíteni a vizsgán. Ezért a legtöbben sokat is készülnek rá. De érdemes arra is figyelni, hogy a tanulás mellett aludj, pihenj is eleget, és mozgásra is jusson idő. A vizsga fontos, de aki teljesen kikészíti magát a felkészüléssel, az könnyen elbukhat a stressz és a fáradtság miatt, hiába tanult meg mindent.
