A földönkívüliek milliókat bűvölnek el legalább a huszadik század közepe óta. A legtöbben az eget lesik ufókat, vagyis idegen űrhajókat keresgélve, de néha a földön kerülnek elő rejtélyes tárgyak. Például különösen viselkedő fémgömbök, amikről nem tudni, micsodák és honnan jöttek.
Az egyik ismert példa az úgynevezett Betz-gömb. Ezt egy amerikai család találta 1974-ben, az otthonuk környékén a bozótban. A tárgy nagyjából tekegolyó méretű, és fémből készült. Kíváncsiságból hazavitték – és hamarosan furcsa jelenségeket tapasztaltak.
A Betz család egyik gyermeke vette észre, hogy a golyó reagál a gitárzenére, mégpedig hangokkal válaszol rá. Azt is megfigyelték, hogy a gömb önállóan mozog, majd megáll és irányt vált. Ha kézbe vették, megrázták és újra letették, gurulni kezdett. Néha követte a család tagjait a házban.
Legalábbis ilyesmiket meséltek. A gömböt aztán vizsgálták különböző szakértők. A haditengerészet elemzői arra jutottak, hogy egy golyós szelep alkatrészéről van szó. Ezek az egyik irányba engedik a folyadék áramlását, a másikba viszont zárnak. Ekkora nagy gömböt vegyi üzemekben, olajiparban használnak. Az is kiderült, hogy az anyaga egyszerű rozsdamentes acél.
Későbbi vizsgálatok még a céget is azonosították, amely épp ekkora golyós szelepeket gyártott. Találtak magyarázatot a gömb mozgására is. A Betz család egy régi házban lakott, amelynek egyenetlen, dimbes-dombos padlója volt. A tökéletesen sima gömb ezen könnyen megindulhatott, akár olyan lejtőkön is, amiket az emberi szem nem vesz észre. A hangoktól pedig azért rezgett, mert belül üreges.
A Buga-gömb
Ennél is izgalmasabb az úgynevezett Buga-gömb. Ezt Kolumbiában találták 2025 márciusában, egy ufóészlelés után. A helyi lakók láttak lezuhanni egy ismeretlen tárgyat, majd megtalálták a különös fémgömböt. Hegesztés vagy csavarozás nyoma nem látszik rajta, viszont szokatlan minták díszítik. Körülbelül focilabda nagyságú, és 2 kilogramm a súlya.
A gömböt állítólag vizsgálták röntgensugarakkal, így a belső szerkezete is láthatóvá vált. Háromrétegű köpenye van, és a belsejében további kilenc gömb található. Az elemzések szerint valamilyen titánötvözetből készült. De hol?
Nos, az igazság az, hogy a Buga-gömböt igazi tudományos vizsgálatnak még nem vetették alá. A róla szóló információk internetes mendemondákból, videókból, influenszerek hozzászólásaiból állnak. A híresztelés legfőbb forrása pedig egy ismert ufóhívő. Pontosan ugyanaz a személy, aki nemrégiben földönkívüliek múmiáival keltett feltűnést. Azokról mi is írtunk, miután kiderült róluk, hogy gyenge hamisítványok.
A Buga-gömb minden bizonnyal létezik, de a különleges tulajdonságaira nincs bizonyíték. Mindenféle elektromágneses jelenségekről, önálló mozgásról és egyebekről esik szó, de igazolt mérés nincs. Egy ilyen tárgy pedig simán előállítható földi eszközökkel. A rajta lévő mintákat lézerrel vagy gépi maratással fel lehet vinni.
Egyelőre az a legvalószínűbb, hogy valaki tréfából, direkt a hírverésért készítette a gömböt, és azóta is jót nevet a markába. Elképzelhető még, hogy valamilyen újfajta drón vagy katonai eszköz része. De a rajta lévő írásjelek túlságosan hasonlítanak a tudományos-fantasztikus filmekben megszokott „idegen ábécére”.
A rakétatojások
Időről időre tényleg leesnek az égből fémgömbök. Az utóbbi években afrikai és mongóliai falvak lakóit is megrémítették ilyen esetek. Ezekre viszont egyértelmű magyarázat van: űrrakéták üzemanyag- vagy gáztartályai. Elvileg ezeknek nem szabadna lakott területre érkezni, de ha a rakéta meghibásodik, akkor bizony lepotyoghat bárhol. A bennük lévő anyagok mérgezők lehetnek, ezért ezeket a katonák szokták begyűjteni.
A Klerksdorp-gömbök
A legrégebbi titokzatos golyóbisokat Dél-Afrikában találták bányászat közben. Különböző méretűek, a legnagyobbak tíz centisek. Feltűnő, hogy a kerületükön párhuzamos vájatok futnak körbe. Az anyaguk vastartalmű kőzet. Ez eddig nem lenne különös, lehetnének ókori faragványok is – csakhogy ezek a kődarabok 3 milliárd évesek. Ekkor elvileg semmilyen fejlett élet nem volt a bolygón, épp csak megjelentek a többsejtű élőlények. Ami természetesen vad képzelgésekhez vezetett: talán létezett előttünk másik civilizáció? Vagy földönkívüliek látogattak ide, és hagytak hátra golyókat?
A geológusoknak, vagyis az ásványok tudósainak azonban határozott válaszuk van erre. A Klerksdorp-gömbök természetes módon kialakult üledékek, a rajtuk lévő vonalak pedig az egymásra rakódó rétegektől keletkeznek. A formájuk viszont egyáltalán nem szabályos gömb, vannak laposabbak és szabálytalanok is.
A gömb alak tökéletesnek tűnik az ember számára, így könnyen gondolhatja, hogy mesterséges. Ám a természetben egyáltalán nem ritka – és ehhez elég, ha ránézünk egy dióra, narancsra vagy szőlőszemre. Vagy magára a Földre… már amennyiben nem képzeljük, hogy lapos.
