A következő hetekben 1170 iskolában majdnem 150 ezer, főleg végzős diák tesz érettségi vizsgát. Azért nem csak végzősök, mert van olyan, aki még most nem végez a gimiben, de bizonyos tárgyból előrehozott vizsgát tesz. És olyan is van, aki már végzett, de szeretne javítani, vagy a továbbtanulásához egy-egy tárgyból bizonyítványt szerezni.
Hétfőn délelőtt mindenesetre a magyar írásbelit középszinten 76 109, emelt szinten pedig 2417 tanuló írta meg.
Öt tárgy, két szint
Érettségizni ma öt tárgyból kell mindenkinek, ezek az alábbiak:
– magyar nyelv és irodalom,
– matematika,
– történelem,
– egy idegen nyelv (például angol vagy német)
– egy a diák által választott tárgy (ez lehet sok más mellett például biológia, a földrajz, az informatika, de akár a testnevelés is).
Mindenki választhat, hogy az egyes tárgyakat középszinten vagy emelt szinten teszi-e le. Az emelt szint sokkal nehezebb, de több pontot ér a továbbtanulásnál.
A középiskola vége
Az érettségi vizsgát 1851-ben vezették be Magyarországon, de a szerepe több mint 150 éve nagyjából ugyanaz: egyrészt lezárja a középiskolai tanulmányokat, másrészt belépőt vagy legalábbis szükséges feltételt jelent a felsőoktatásba.
Korábban volt egy szimbolikus szerepe is: mint azt az elnevezése is mutatja, egyfajta általános érettség, a „felnőtté válás aktusa” társult hozzá. Ez mára megváltozott, ma a középiskola után még sok évig a szüleiktől függenek a fiatalok, nem kezdenek önálló életet 18-19 éves korukban általában, mint régen.
Rövid életű könnyítések
Az érettségik történetében volt pár különleges évfolyam. Egy fura esztendőben például egyáltalán nem kellett vizsgázniuk a végzősöknek. Amikor ugyanis 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a kommunisták egy rövid időre átvették a hatalmat, egyszerűen felfüggesztették a vizsgát. Azt mondták, hogy a középiskola az uralkodó osztály tagjainak a kiváltsága, így nem is kell érettségi bizonyítvány. Ez az intézkedés csak egyetlen évig élt.
Különleges helyzetben voltak néhány évig a vizsgázók az 1970-es években is. 1974-ben ugyan kellett érettségizniük, de megszűntették annak az osztályzását. Csak az került be a bizonyítványba, hogy „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt”, vagy „nem felelt meg”. Az egyetemi és főiskolai felvételi követelményekből pedig törölték az érettségi eredményeket. Összesen két kötelező vizsgát írtak elő: a magyart és a matematikát.
Azaz, nagyjából az 1956-ban született korosztály nem tudja megmondani hányast kapott az érettségin, csak azt, hogy megfelelt vagy sem. Ráadásul ennek a korosztálynak történelemből nem is kellett vizsgázni.
Ezek a változtatások sem voltak sokáig érvényben. A háromfokozatú skálát a következő évben már felváltotta újra az érdemjegy, a történelemérettségi pedig 1979-től újra kötelező tárgy lett.
Botrányokkal sújtott évfolyamok
Voltak olyan évek is, amelynek az érettségizői nem az oktatási vezetők intézkedései miatt, hanem csalások, botrányok vagy a vizsga lebonyolításának bakijai miatt számítanak különlegesnek.
A két legismertebb eset 1989-ban és 2005-ben volt. 1989-ben napokkal az írásbeli előtt kiszivárgott, pontosan milyen feladatok lesznek a matematika érettségin. Sőt, ugyanígy előre tudhatta sok vizsgázó a magyar és pár más tárgy érettségi tételeit is.
Mindez úgy derült ki, hogy több diák is feltűnő gyorsasággal készült el a dolgozatával. A rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy a tételeket olyan, félig átlátszó borítékba tették az Országos Pedagógiai Intézetben, ami lehetővé tette, hogy illetéktelenek, idő előtt megismerjék azokat.
A botrány után egyetlen diák matematika dolgozatát sem értékelték, de senkinek nem kellett azt újra írnia. Az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matematika osztályzata került.
Majdnem az oktatási miniszter székébe került a következő botrány, és akkor a diákok sem „jártak jól”. 2005-ben, jóval a vizsgák előtt felkerültek az internetre a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatok. Miután ez kiderült, a diákok nagy bánatára a matekteszteket újra kellett írniuk, történelemből pedig gyorsan összeállítottak egy új tételsort.
Érettségi a koronavírus idején
A felsoroltakon kívül volt még pár kisebb baki vagy csalás az érettségiken, de ezek nem voltak olyan súlyosak, mint az 1989-es és a 2005-ös. Viszont a 2020-as év ilyen szempontból is történelmet írt.
Ezúttal nem a csalók és nem is kormányzati bakik miatt, hanem a koronavírus-járvány miatt. Ebben az évben a járvány miatt elmaradtak a szóbeli vizsgák, és csak írásbeli vizsgákat írtak a végzősök. Volt olyan diák, aki ennek örült, de sokan csalódtak. Az, hogy valaki 3-ast vagy 4-est kap, mondjuk történelemből, az az írásbeli és a szóbeli együttes teljesítményéből derül ki. Azaz egy rosszabb írásbeli után javíthatnak a diákok a jegyen. Mivel nem volt szóbeli, a 2020-as végzősöknek nem volt ilyen lehetőségük.
A legjobb mindenkinek, ha semmi különleges esemény, sem vírus, sem csalás, sem a politika – nem zavarja az érettségizőket.
Reméljük, idén ez így lesz.
