Az elmúlt napokban tele voltak a híradások azzal, hogy több halálesetet is okozott már az úgynevezett hantavírus-fertőzés. Ráadásul a fertőzöttek egy hajón, karanténban vesztegelnek, amiről korábban egy-egy helyen le is szálltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a hantavírustól nincs okunk félni, nem lesz újabb súlyos járványhelyzet, mint a covid idején.
Mit kell tudni róla?
A hantavírus a világ több térségében is jelen van. Jellemzően rágcsálók terjesztik. Az emberek úgy fertőződhetnek meg, ha kapcsolatba lépnek az állatok ürülékével, vizeletével vagy nyálával. Ez például takarítással, söpréssel, felmosással fordulhat elő, amikor képződik egy kis párafelhő, amelybe bekerül a vírus.
A hantavírus-fertőzés ritka, de súlyos betegség, amely halálos kimenetelű is lehet. A CNN-nek nyilatkozó tudósok eddig legfeljebb háromszáz olyan esetről tudnak, amikor emberről emberre terjedt át a vírus, ezt eddig a WHO is ritkaságnak tartotta.
A hantavírus lefolyása az embereknél a vírus törzsétől függ. Van olyan, amely lényegében tünetmentesen megy át az embereken, más súlyos megbetegedést is okozhat. A fertőzés tünetei közé tartozik a láz, a hányás, az izomfájdalmak, a köhögés, a veseelégtelenség vagy a légúti problémák. Az óceánjárón egy ritka vírusfajta, az Andes hantavírus okozta a megbetegedéseket.
A lappangási idő viszonylag hosszú, akár 3-6 hét is eltelhet a fertőződés és az első tünetek jelentkezése között. Nincsen olyan oltás, amely megelőzné a hantavírust, a betegségre pedig nincs is speciális kezelés. Ugyanakkor a tünetek korai kezelése és az intenzív osztályon zajló kezelés javíthatja a túlélési esélyeket.
Honnan indult ez az egész?
Az ügy előzménye, hogy május 2-án, a holland lobogó alatt közlekedő MV Hondius nevű hajón több utasnál is súlyos légúti megbetegedés jelentkezett. A hajón 23 nemzet 147 utasa és a személyzet tartózkodik. Eddig öt megerősített esetet jelentettek, három ember meghalt.
A hajó április 1-jén indult el Argentínából, és a Dél-Atlanti-óceánon keresztül haladva több helyen is megállt. Például az Antarktisz szárazföldjén, a Nightingale-szigeten, vagy a Szent Ilona-szigeten.
Sokan partra szálltak, mielőtt kiderültek volna a hantavírussal kapcsolatos megbetegedések. A világ több egészségügyi hatósága most azon munkálkodik együtt, hogy felkutassák és karanténba tegyék a leszállókat, illetve azokat is, akikkel ők érintkeztek. Eközben a tüneteket mutatókat igyekeznek evakuálni a hajóról.
Nem hasonlít a koronavírusra
A fedélzetre orvosok és járványügyi szakértők is érkeztek. Az ő feladatuk a betegek ellátása, illetve annak felderítése, hogy honnan indult a fertőzés. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy mely utas „vihette magával” a hantavírust a hajóra. Ott természetesen szigorú intézkedéseket vezettek be, mindenkit arra kértek, hogy maradjon a szobájában.
A vezető járványügyi szakemberek és a WHO is igyekezett lecsillapítani a kedélyeket.
A szervezet képviselői sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy a mostani helyzet nem olyan, mint a hat évvel ezelőtt covid- vagy koronavírus-járvány, mert a hantavírus szoros, közeli érintkezés útján terjed.
Ugyan számítanak néhány további megbetegedésre (mert az utasok egy része még a lappangási időszakban lehet), azok már elszigetelt eseteknek számítanak majd. Ha minden igaz, a hajó május 10-én köt ki Tenerifén, ahol a különböző országok összehangolt munkával zárják karanténba és szállítják haza az állampolgáraikat.
