Az elmúlt hetekben többször is bekerült a hírekbe az úgynevezett lélegeztetőgép-ügy. Ez nem egy bonyolult egészségügyi témáról szól, hanem arról, hogy hat évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány idején a magyar kormány gyanús körülmények között szerzett be rengeteg ilyen gépet.
A lélegeztetőgép egy orvosi eszköz. Ha valaki a kórházban nem tud elég oxigént a szervezetébe juttatni, akkor a gép részben vagy teljesen átveszi helyette a légzést, amíg meggyógyul. Az eszközt a legsúlyosabb betegeket kezelő intenzív osztályokon használják. Önmagukban viszont semmit sem érnek. Jól képzett szakember kell ahhoz, hogy egy-egy beteg biztonságosan lélegezhessen velük.
Jött a járvány
2020-ban, a járvány idején a kormány örömmel jelentette be, hogy mivel nagy a bizonytalanság, veszünk egy rakás lélegeztetőgépet, főleg Kínától. Akkoriban – ahogy valószínűleg ti is emlékeztek rá – valóban nagy volt a bizonytalanság. Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. Minden kormány igyekezett alaposan bevásárolni kesztyűkből, maszkokból, koronavírus-tesztekből és orvosi eszközökből is. Ez egyébként érthető döntés: ne múljon emberélet azon, hogy van-e elegendő gép vagy maszk.
Mivel a járvány ideje alatt veszélyhelyzet volt, a kormány a szokásosnál könnyebben vehette meg ezeket. De úgy tűnik, kicsit túlbecsülte, mennyire is lenne szükség. A covid egyik legsúlyosabb napján 1529 beteg volt lélegeztetőgépen a magyar kórházakban. Ehhez képest a külügyminisztérium, akkor még Szijjártó Péter vezetésével 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért. Mint később kiderült, ezek között jócskán voltak olyanok, amelyek teljesen alkalmatlanok voltak arra, hogy intenzív osztályokon használják őket, más gépeknél műszaki vagy alkatrészproblémák merültek fel.
De ahogy említettük, egy lélegeztetőgép a hozzáértők nélkül semmit sem jelent. Vagyis felmerül, hogy akkor miért vettünk ilyen sokat, milyen áron szereztük be ezeket és mennyire volt ellenőrizhető ez az egész üzlet.
Bár a gépek nagy részét Kínában gyártották, a magyar állam a legtöbb esetben nem közvetlenül a gyáraktól, hanem közvetítőn keresztül vásárolta meg az eszközöket. Ők egy bizonyos összegért beszerezték azokat, majd mint kiderült, jó magas áron adták el őket az államnak.
Ez azt jelenti, hogy a két összeg közti különbözet mindenféle gyanús cégnél, üzletemberek zsebében landolt. Az újságírók egy érdekes összefonódást is találtak. Az egyik cégben, amelynél 8 milliárd forint landolt, vezető volt az egészségügyi államtitkár, Takács Péter sógora.
Mennyire voltak drágák a gépek?
Az már a járvány alatt kiderült, hogy az egész Európai Unióban Magyarország vette a legdrágábban a lélegeztetőgépeket. A kormány erre azt mondta, hogy 2020 tavaszán mindenhol megugrottak az árak, hiszen az országok versenyt futottak az idővel, meg egymással is. De azóta – az új kormány által vezetett – külügyminisztérium feljelentést tett az ügyben, mert kiderült, hogy még az akkori árakhoz képest is brutálisan drágán szereztük be a védekezéshez szükséges eszközöket.
Az új külügyminiszter közölte: a vizsgálatuk során megtalálták, hogy hat cég mennyiért vette meg ezeket, és mennyiért adta tovább őket az államnak. Itt több tízmilliárdos különbségeket találtak. Ami a gépeket illeti: a 17 ezer darabból mindössze 957 darabot szállítottak ki kórházakba és más intézményekbe. Az előző kormány el is ajándékozott néhányat.
De a többi azóta is egy hatalmas raktárban árválkodik, a tárolás pedig az elmúlt években több mint 2 milliárd forintba került az adófizetőknek. A külügyminisztérium feljelentése tehát arról szól, hogy az állam megfelelően gazdálkodott-e a pénzünkkel. Innentől kezdve a rendőrök és a nyomozók dolga lesz kideríteni, hogy ki a felelős a túlárazott gépekért.
