Tavaly egyszerre 91 ország diákjai írták meg ugyanazt a nagy tudáspróbát. Ezekben nem azt kérdezték tőlük, hogy ki tudja kívülről a legtöbb évszámot vagy képletet, hanem azt, hogy tudják-e használni, amit az iskolában megtanultak.
Három területen írtak tesztet: a matematika, a szövegértés és a természettudomány terültén. Nagyjából így lehet összefoglalni a PISA-felmérés lényegét.
(Igen, magyarul egészen mást jelent a felmérés elnevezése, de valójában semmi köze sem a pisihez, sem a ferde tornyáról híres olasz városhoz. Ez egy angol kifejezés, a Programme for International Student Assessment rövidítése.)
A mérés eredményeit kedden hozták nyilvánosságra. Az adatokból valamennyire össze lehet hasonlítani például, melyik ország 15 éves diákjai tudnak jobban olvasni és számolni.
Minden idők leggyengébb eredménye
A vizsgálaton a magyar diákok matematikából nagyjából a fejlett országok diákjainak átlagát hozták, természettudományból szintén az átlag közelében teljesítettek, szövegértésből viszont elmaradtak attól. A baj az, hogy a nemzetközi átlag is nagyon leromlott.
A mostani magyar eredmények matematikából és szövegértésből is visszaesést mutatnak a 2022-es adatokhoz képest. Pedig azok az adatok voltak addig a legrosszabbak. Azaz a mostani minden idők legrosszabb eredményének számít. Természettudományból nem történt jelentős változás.
Különösen a szövegértés teljesítményének a visszaesése nagyon aggasztó. Ez a terület azért fontos, mert szinte minden tantárgyhoz szükség van rá. Ha valaki nehezen érti meg egy feladat szövegét, akkor nemcsak magyarórán lehet gondja, hanem matematikából, történelemből, természettudományból vagy akár egy internetes információ ellenőrzésénél is.
Az derült ki, hogy a magyar gyerekek harmada olyan rosszul olvas, hogy nem igazán érti a leírt szöveget!
A család meghatározza a teljesítményt
A felmérésből az is kiderült, hogy milyen esélyekkel indulnak a különböző családi hátterű gyerekek, és mennyire képes egy iskolarendszer csökkenteni a köztük lévő különbségeket. Talán ez a PISA-eredmények legfontosabb része.
Magyarországon a gazdagabb családban élő diákok és a szegényebb családban élő diákok tanulási teljesítménye között nagyon nagy a különbség. Nagyobb, mint más országokban. Ez pedig azt mutatja, hogy szorosan összefügg a családi háttér azzal, hogy egy gyerek milyen eredményt ér el az iskolában.
Leegyszerűsítve: aki szegény családból származik, kevesebb esélye van jól teljesíteni. Ez nagyon igazságtalan. Az iskola egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy ne a családi háttér döntse el előre, ki meddig jut.
És kik teljesítettek a legjobban?
Ha a világ országait összehasonlítjuk, az élmezőnyben különösen erősek a kelet-ázsiai oktatási rendszerek. Szingapúr a legjobbak között van mindhárom fő területen, és a kínai területek, valamint Japán, Dél-Korea, Tajvan és más ázsiai rendszerek is kiemelkedően teljesítenek. A legrosszabbak pedig a szegény, afrikai országok
De a PISA-t nem érdemes egyszerű bajnokságként nézni. Az országok nagyon különbözőek: más a gazdaságuk, mások az iskoláik, más a társadalmi helyzetük és mások a tanítási hagyományaik. Egy ország jó eredménye nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ott élő gyerek jól teljesít, ahogy egy gyengébb országátlag sem jelenti azt, hogy ott minden diák rosszul tanul.
Mit kezdjünk a digitális világgal?
A PISA 2025-ben arra is kíváncsi volt, hogyan használják a diákok a digitális eszközöket. Magyarországon a tanulók átlagosan napi 1,4 órát használják a digitális eszközöket iskolai tanulásra, miközben ugyanennyi időt töltenek digitális eszközökkel szórakozás céljából is.
A hosszú képernyőidő és a gyengébb eredmények között kapcsolat figyelhető meg. A kutatók azonban óvatosak: ebből önmagában nem lehet bizonyítani, hogy a telefon okozza a rosszabb eredményeket.
A jelentés szerint a diákok ugyanakkor egyre gyakrabban olvasnak kapkodva. Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol naponta rengeteg rövid üzenetet, videófeliratot és közösségimédia-posztot látunk. A jó szövegértéshez viszont néha pont az ellenkezőjére van szükség: lassítani, figyelni, végigolvasni, gondolkodni. Ebben egyre rosszabbak a gyerekek.
Az AI már mindennapos valóság
A mesterséges intelligencia már a tanulásban is megjelent. A magyar 15 évesek 37 százaléka számolt be arról, hogy legalább hetente egyszer használ AI-chatbotot (például a ChatGPT-t) a tanuláshoz. Használják például új témák első körüljárására, szövegek összefoglalására vagy fogalmazásokhoz segítségként.
Ez új helyzetet teremt az iskolák számára. Nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia előkerül-e, hanem az, hogy hogyan lehet úgy használni, hogy segítsen a tanulásban, és ne helyettesítse a gondolkodást.
