Települést elnevezni nem is olyan egyszerű dolog. Ha játszottál valaha a SimCity vagy a Civilization nevű játékkal, talán egyet is értesz ezzel. Pedig valakik valaha nevet adtak a helyeknek, ahol ma is élünk. De vajon hogy születtek ezek a nevek? Valaki a homlokára csapott, hogy na, ez itt most akkor Taktaharkány? És voltaképp mit jelent az, hogy Debrecen, Kazincbarcika vagy Ózd? És hogy juthatott eszébe bárkinek, hogy egy falu neve legyen Bázakerettye, Sé vagy Bugyi?
Az emberek arról neveztek el dolgokat, amiket maguk körül láttak
Az emberek már a települések kialakulásának kezdetén elnevezték a helyeket, ahol élnek. Ezek a nevek általában valamilyen földrajzi hely vagy jelenség nevéből erednek. Például a mai Óbudán található római város, Aquincum neve a víz (aqua), vagyis a Duna közelségére utal.
A római településnevek eltűntek, mire a honfoglaló magyarok elkezdték benépesíteni az országot, de a falvaikat sok esetben pontosan ugyanezen a módon nevezték el. Így kapta például egy csomó hely a nevét valami közeli földrajzi jellegzeteségről, sőt, az itt termő növényekről is. Ilyen például Tóalmás vagy Ipolytölgyes.
És persze a helyi fontos emberekről is számos települést neveztek el, ahogy ismert szentekről is. Szentendre, Szentgotthárd ilyen szempontból már teljesen egyértelmű elnevezés. Apc, Abádszalók, Hont pedig az itt megtelepülő nemzetségek neveit kapták. Bár Apcot eleinte még Opuz néven emlegették a krónikák. És a már említett Taktaharkány is egy régi személynév alapján, a Harkányról lett elnevezve. A Takta pedig az itt folyó patak neve.
Voltak olyan falvak is, amik az itt élők foglalkozása után kapták a nevüket. Ilyen például az Őr nevű település, vagy Halászi, Nagykovácsi, sőt, a királyi solymászokról elnevezett Solymár is. Hőgyész pedig hermelinvadászt jelent.
De vannak olyan településnevek, amik a szomszédos népek nyelveiből erednek. Nagyon sok szláv eredetű településnév van Magyarországon, köztük olyan is, ami még a honfoglalás előttről származik. Szláv eredetű minden Galgóc nevű hely, ez galagonyával benőtt területet jelent. A Kosztolány templomi embereket, a Zimony pedig földvárat jelent. De Csongrád (fekete vár) és Visegrád (magaslaton lévő vár) is szlovák eredetű.
Vannak német és francia eredetű településnevek is. Ilyen például Késmárk, aminek semmi köze a késhez. Ez a város a német sajtpiacról (Käse-markt) kapta a nevét. Tállya pedig egy francia eredetű szóból, a taille, vagyis irtás, irtvány szóból ered.
És akkor nézzük a bevezetőben említett településeket:
Debrecen – a név eredetén máig vitatkoznak. Van olyan nyelvész, aki szerint egy honfoglalás előtt itt élt nép, a szarmaták nevezték el a helyet, ahol a város létrejött. (Dobri dzeni = termékeny, jó föld.) Mások szerint viszont a név forrása török eredetű: a Tébrésin, vagy Débrésün személynév lehet az eredete, aminek a jelentése „mozogjon”, „éljen”.
Ózd – A város elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek.
Kazincbarcika – Itt két település, Sajókazinc és Barcika olvadt össze. Kazinczot már az 1200-as években említik oklevelek, az itteni család, a Kazai Kakas család birtokaként. Vélhetőleg ebből született a Kazinc. A Barcika is személynév volt, a német Bartz családnévre utal.
Sé – A Szombathely mellett található falu neve a finnugor eredetű séd szóból származik, aminek a jelentése kis vízfolyás, patak vagy csermely.
Bázakerettye – ez a név is két falu, Báza és Kerettye összeolvadása után született. Szláv eredetű nevek, a Báza jelentése bodza, a Kerettye pedig vakondot jelent. Szóval a falvakat akkor nevezhették el, amikor sok vakond járt a bodzásban.
Bugyi – a névnek semmi köze a női alsóneműhöz, ráadásul a település az első említésekkor még Budymatheusfelde, vagyis „Bugyi Máté földje” néven szerepel. A Bugyi pedig a szláv Bud személynévből ered, pont úgy, ahogy az ismert sörmárka, a Budweiser is.
A települések egyébként a végleges nevüket a 19-20. század fordulóján kapták. Ekkor rendezték össze az ország közigazgatását. Persze rögtön kiderült, hogy több Földvár, Füred és Keresztúr létezik. Így gyorsan eléjük tettek valamit, hogy egyértelmű legyen, hogy a Tisza vagy Balaton melletti településről van szó, estleg arról, ami mellett a Rákos-patak vagy a Bodrog folyik.
Később névösszevonással keletkeztek új városnevek, ahogy a környező falvak összeépültek. A 20. században pedig két nagyváros is kommunista vezérek nevét vette fel, majd vetette le. Az egykori Sztálinvárost ma Dunaújvárosnak, Leninvárost pedig Tiszaújvárosnak hívják.
Te tudod, mit jelent a saját településed neve?
