Egyáltalán nincs nincs könnyű dolga annak, aki meg akarja mondani pontosan, hogy mi is az a zene. A hivatalos meghatározás szerint ugyanis ez nem más, mint a hangok és a csend tudatos elrendezése. Viszont ez egyáltalán nem írja le a lényeget, miszerint a zene az emberiség egyik legősibb és mindenki által egyformán értett nyelve. Az ókorban írt dallamok ma ugyanazokat az érzelmeket válthatják ki az emberből, mint évezredekkel ezelőtt. És mindegy, hogy a világ melyik táján született egy zeneszám, azt bárhol ugyanúgy élvezheti bármilyen nemzetiségű hallgató.
A zene egyidős az emberrel
Az sem teljesen világos, hogy miért, hogyan és mikor alakult ki a zene, de jó eséllyel egyidős lehet az emberiség történetével. A tudósok úgy gondolják, hogy az énekléssel, vagy valami ahhoz hasonló hangkeltéssel kezdődhetett minden. Ez eleinte a túlélést szolgálhatta. Éles hangokkal el lehetett riasztani a ragadozókat és figyelmeztetni lehetett a többieket a veszélyre.
Aztán egy idő után az ember rájött, hogy hangokkal egészen más dolgokat is lehet csinálni, például elütni az időt a tűz körül. A hangok mellé pedig gyorsan megszületett a ritmus is. Ha van kisbaba a családban, biztosan láttad, hallottad, hogy ők is előbb ütögetnek bármit ritmusosan, minthogy beszélnének. Az ősemberek először csak kézzel-lábbal, vagyis tapsolással és lábdobogással kísérhették az énekszerű hangokat. Később pedig létrejöttek az első hangszerek, amik a dobok és a sípok voltak. Ezt onnan tudjuk, hogy a barlangrajzok mellett a legősibb régészeti leletek közé tartoztak a csontfurulyák, sípok, dobok és csörgők.
A hangoknak tehát egy idő után már nemcsak a zajkeltés volt a célja. A tűz körül megszülettek a vadásztáncok és esőtáncok, a sámánok pedig úgy estek transzba, hogy közben mögötte valakik a dobot ütötték. A varázsénekeket sokszor már együtt énekelte a sámánnal az egész közösség.
Egy pici zenetörténelem
Az ókorban a zene már a mindennapok szerves részévé vált. A kínai mondák szerint a zenét csodamadarak hangja után kezdték létrehozni az emberek. És megjelentek a bonyolultabb hangszerek is, mint például Egyiptomban a hárfa vagy az arab világban a lant. A görögök számára a zene már az általános műveltség alapja volt, és isteni eredetet tulajdonítottak neki. Abban hittek, hogy közvetlen hatással van az emberi jellemre és az erkölcsre.
A középkorban a zene két irányban fejlődött. Az egyik az egyház zenéje, a 11. századból már ismerünk gregorián, vagyis egyszólamú, többek által énekelt zenét. Közben pedig megjelentek a trubadúrok is, akik lanttal kísérték dalaikat. Ezek már nem az istenről szóltak, hanem minden másról. És már nemcsak úgy adták őket elő, hogy ugyanazt játszották, mint ami az énekelt dallam volt, hanem különböző harmóniákat tettek a dallam mellé.
Később megjelent a többszólamúság, megszülettek az első zenekarok és énekkarok is. A zene fejlődésének hatalmas lökést adott, hogy feltalálták az orgonát, ez volt ugyanis az első olyan hangszer, amin egy zenész képes volt dallamot, harmóniát és basszust is játszani egyszerre. Innen pedig már nem volt megállás, és röpke néhány évszázad alatt eljutott a világ a Spotify-ig, ahol olyan zenét hallgathatsz, amilyet csak akarsz. Fontos lépés volt a kotta megszületése, így a zene leírható és továbbadható lett.
Na, de miért is jó, ha zenét hallgatsz?
Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a zene jó hatással van a testi és lelki egészségre. A nyugtató dallamok csökkentik a vérnyomást, a pulzust és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintjét is. Megfigyelték, hogy azok a katonák, akik énekelve mentek a csatába, kevésbé féltek, mint azok, akik nem. És azt is, hogy koraszülött babák sokkal jobban fejlődnek, ha rendszeresen énekelnek nekik.
A zene hatására endorfin termelődik a szervezetben. Ez egy olyan hormon, ami egyrészt örömmel tölt el, másrészt jelentősen csökkentheti a fájdalmat. És a zene segít abban is, hogy az agy kikapcsoljon. Könnyebb tőle az elalvás és mélyebb a pihenés. (Persze nem mindegy, hogy milyen zenéről van szó, a trash metal például kevesek alvására van jó hatással.)
Megfigyelték azt is, hogy az emberek könnyebben tanulnak, ha szól a zene. És összefüggést találtak a hangszertanulás és az intelligencia közt. A hangszeres játék ugyanis fejleszti a memóriát, az összpontosítást, és úgy általában okosabb lesz tőle az ember.
Sokan a zenét használják arra, hogy a szomorúságot csökkentsék vagy a szorongást oldják. Komolyan fel tudja dobni az ember napját, ha valami vidám zenére ébred. És sokak szerint a zene segít elmondani olyan érzéseket, gondolatokat, amiket nehéz szavakba foglalni.
Hallgass ma is sok zenét, és ha még többet olvasnál róla, ajánljuk a Zenesuli-sorozatunkat.
Neked mi a kedvenc zenéd?
