A Galápagos-szigetek Wolf és Darwin nevű szigetén élő vámpír földipinty a nevét nem véletlenül kapta. Ez a madár a jóval nagyobb Nazca-szulák vérével táplálkozik. Éles csőrükkel apró sebeket ejtenek rajtuk, majd a vérből isznak.
A vérből nem könnyű tápanyagokat kinyerni, ezért kevés állat táplálkozik vele. A kutatók szerint a pintyek számára a vér nemcsak táplálék, hanem vízforrás is lehet, hiszen ezeken a szigeteken nagyon ritka az édesvíz.
A vér a pintyek étrendjének csak egy részét teszi ki. Esznek ezen kívül magokat, rovarokat, madártojások darabjait, sőt virágok nektárját is fogyasztják.
A tudósok szerint a különös viselkedés fokozatosan alakult ki. A pintyek eredetileg a nagyobb madarak bőrén és tollai között élő élősködőket csipegethették ki. Ez mindkét félnek hasznos volt: a pintyek élelemhez jutottak, a szulák pedig megszabadultak a parazitáktól.
Idővel azonban a pintyek csőre kisebb sebeket is okozott a madarak bőrén, és végül elkezdték elfogyasztani a kifolyó vért. Csőrük az evolúció során egyre inkább apró szikére hasonlító formát öltött, emésztőrendszerükben pedig szintén változások történtek. A bélrendszerükben élő mikrobák közössége jelentősen eltér más, vért nem fogyasztó galápagosi pintyekétől.
A pintyek néha csoportosan támadnak a szulákra, és ritkán még a fiókáikat is elpusztíthatják. Ez azonban nem jellemző. Többnyire csak annyi sérülést okoznak, amennyi a vér megszerzéséhez szükséges, így a nagyobb madarak általában nem szenvednek komolyabb kárt.
A szulák sokszor inkább eltűrik a kis vérszívókat, mintsem elűzzék őket. Ennek több oka lehet: a sérülések nem mindig feltűnőek, a szülőknek fontos lehet a fészek és a fiókák őrzése, a pintyek pedig gyakran a nehezen elérhető helyeket, például a faroktollak tövét célozzák meg.
Kispologár / Popsci
