Tizenkét év után távozik a hatalomból Aleksandar Vučić szerb elnök. A győzelmet a két évvel ezelőtti tüntetési hullámból kiemelkedett Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek (SL) nevű, igazán különleges csoport szerezte meg. Azért különleges, mert nem egy hagyományos pártról beszélünk.
Hogyan alakultak?
A szerb diákok megmozdulásáról korábban mi is írtunk. 2024-ben történt egy tragikus baleset. Az újvidéki vasútállomáson leszakadt egy hatalmas beton előtető. A lezuhanó szerkezet alatt emberek várakoztak, és a tragédiában tizenhatan meghaltak. Mivel az épületet nem sokkal korábban újították fel, a kontár munka miatt a felelőseök megbüntetését követelték az emberek. Sokan úgy gondolták, hogy a háttérben korrupció állhatott. Azt követelték, hogy hozzák nyilvánosságra a felújítás dokumentumait, és vonják felelősségre azokat, akik hibáztak.
Az emberek az áldozatokra emlékezve rendszeresen megálltak az utcákon, és tizenhat percig csendben álltak.
A tiltakozásokhoz hamarosan egyetemisták csatlakoztak. Miután egy belgrádi megemlékezésen támadás érte a diákokat, több egyetemen blokádot hirdettek. Elfoglalták az épületeket, és felfüggesztették a megszokott oktatást.

Egy mozgalom, aminek nem volt vezetője
A diákok szervezkedése több szempontból is szokatlan volt. Például nem választottak maguknak vezetőt. A döntéseket közösen, egyetemi gyűléseken hozták meg. Megvitatták a javaslatokat, szavaztak, és megszervezték a következő akciókat.
Közben a tiltakozások egyre nagyobbak lettek. A diákok gyalog és kerékpárral indultak útnak, hogy más városokba is eljussanak. Az út mentén sok helyen étellel és szállással fogadták őket.
2025 márciusában már hatalmas tömeg tüntetett Belgrádban. A mozgalomhoz tanárok, munkások és nyugdíjasok is csatlakoztak.
A követeléseik időközben kibővültek. Már nemcsak az újvidéki tragédia felelőseit akarták megtalálni, hanem azt akarták, hogy az országban tisztességesen működjenek az intézmények, és a hatalom ne kerülhesse el az elszámoltatást.
A tüntetőkből választási mozgalom lett
A diákok idővel arra jutottak, hogy az utcai tiltakozás önmagában nem elég: választásokra van szükség.
Így született meg az Egyetemisták győznek nevű választási lista. Ez nem hagyományos politikai párt. A jelöltjeik között egyetemi tanárok, orvosok, sportolók és más szakemberek is szerepeltek. Ők maguk nem. A céljuk az volt, hogy a tiltakozások követeléseit a parlamentben is képviseljék.
Vučić szeptemberben már kénytelen volt előrehozott választást kiírni. A kampány feszült volt, több helyen voltak összetűzések a rendőrök és tüntetők között.

Vasárnap aztán rengetegen mentek szavazni. A részvétel rekordmagas volt, Jugoszlávia 1992-es felbomlása óta nem mentek el ennyien szavazni. (Jugoszláviának hét utódállama van: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.) A diákok szervezete kapta a legtöbb szavazatot. Vučić vasárnap este elismerte, hogy elvesztették a választást.
A diákok támogatói hatalmas bulit csaptak vasárnap este Szerbia utcáin.
Ki az a Vučić, és mi köze Orbán Viktorhoz?
Aleksandar Vučić 2014 óta meghatározó szereplője Szerbia politikájának. Előbb miniszterelnök volt, aztán köztársasági elnök. Pártja, a Szerb Haladó Párt 2012 óta kormányzott.
Hasonló bírálatokat kapott mint a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Vagyis, hogy a kormánya túlságosan nagy befolyást szerzett a médiában és az állami intézményekben. És virágzott a korrupció. Vučić pedig többször azzal vádolta a tüntetőket, hogy külföldi érdekeket szolgálnak. Ismerős mondat, ugye?
A szerbiai választás Magyarországon is érdekes fejlemény. Vučić ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese volt. Rendszeresen találkoztak, a két ország szoros gazdasági együttműködést alakított ki. Például az energiaellátás és a közlekedés területén.

Orbán Viktor idén áprilisban elvesztette a magyarországi választást, és Magyar Péter lett a miniszterelnök. Most pedig Vučić is vereséget szenvedett. Ez a magyar–szerb politikai kapcsolatokban is változást hozhat, bár a két ország gazdasági együttműködése ettől még folytatódik.
A választás a Szerbiában élő magyarokat is érinti. A főként vajdasági magyarokat képviselő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) korábban Vučić szövetségese volt. Az előzetes eredmények szerint a VMSZ rosszul szerepelt, feleannyi helyet szerzett, mint korábban.
Mi történik most?
A választási győzelem még nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldódott. Az új parlamentnek és a leendő kormánynak kell majd bizonyítania, hogy képesek megvalósítani a változásokat.
A szerbiai történet mindenesetre egészen különleges. Egy vasútállomáson történt tragédia után diákok kezdtek tiltakozni, majd két év alatt olyan országos mozgalmat építettek, ami végül a választásokon is legyőzte a régóta hatalmon lévő politikai erőt.


