Harminchat évvel a rendszerváltás után szerdán nyilvánosak lettek az úgynevezett ügynökakták. A dátumnak is fontos jelentősége volt. Az akták megnyitását az ötvenhatos forradalom leverésének hetvenedik évfordulójára időzítették. Mostantól bárki rákereshet családtagjai vagy ismerősei nevére, sőt, ismert emberekére is.
A rendszerváltás előtti besúgókat és az általuk készített jelentéseket az elmúlt évtizedekben csak a közvetlen családtagok ismerhették meg. És egyetlen kormánynak sem volt politikai szándéka arra, hogy nyilvánosságra hozza az aktákat. Sokan attól féltek, hogy ismert politikusokról vagy közéleti szereplőkről derülhet ki, hogy valamilyen módon támogatták az előző rendszert. Magyar Péter mostani miniszterelnök még 2024-ben ígérte meg, hogy nyilvánosságra hozza az aktákat, ha hatalomra jut. Ez pedig most részben meg is történt.
A most elindult weboldalon nagyjából 60 ezer név vált elérhetővé.
Három irattípusra lehet keresni, ezek közül a legérdekesebbek talán az úgynevezett 6-os kartonok. Ezekben szerepel az egykori titkosrendőrség által megkörnyékezett és beszervezett emberek neve, munkahelye, és az is, hogy mi volt a beszervezés indoka. Volt, aki „hazafias” okokból, tehát saját elhatározásból lett beszervezve. Másokat a múltjukkal vagy a családjukkal zsaroltak és olyanok is voltak, akiket bántalmazás után tudtak beszervezni. A 6-os kartonokban szerepelt az is, hogy a beszervezett ember milyen fedőnéven volt nyilvántartva.
A kereshető iratok közt szerepelnek még B-naplók, amiben a különböző okok miatt kizárt vagy pihentetett hálózati személyek nevei szerepelnek. És rá lehet keresni arra is, hogy egy név szerepel-e mágnesszalagon, ami egy 70-es évektől kiépített adattár volt.
A most nyilvánosságra hozott iratok még nem teljesek. Rengeteg olyan van, amiből érzékeny adatokat kell kitakarni. Ezek olyan adatok, például vallásra vagy egészségi állapotra vonatkozóan, amik tényleg nem tartoznak a nyilvánosságra. Kilencezer úgynevezett beszervezési dossziét emiatt csak jövő februárban lehet elérni. És még így is maradt néhány ezer akta, amiket nem hoztak nyilvánosságra. Ezek a hírszerzéshez tartozó dokumentumok, amiket nemzetbiztonsági okokból továbbra is titkosan kezelnek.
Nagyon sok ismert ember neve került elő a mostani adatbázisból. Egykori újságírók, zenészek, tévések mellett politikusok és magas rangú egyházi vezetők is kapcsolatba kerülhettek az egykori hatóságokkal. Van olyan politikus is a listán, aki korábban évekig tagadta, hogy be lett volna szervezve. Most viszont mindenki megnézheti az aktáját.
Nem mindenki volt besúgó, aki szerepel az aktákban
Ugyanakkor történészek nem győzik hangsúlyozni, hogy attól, hogy valaki szerepel a nyilvántartásban vagy van egy 6-os karton róla, még nem jelenti azt, hogy tényleg besúgó vagy ügynök volt. Előfordulhat, hogy valaki nem tudott arról, hogy egy épp együttműködik vagy beszervezik, mert azt gondolta, hogy egy baráti beszélgetésen vesz részt. És számos olyan emberről is tudni, akik megtagadták az együttműködést vagy használhatatlan információkat adtak le másokról.
Az ügynöklista pedig nem lehet teljes sem. Rengeteg irat elveszett, és nagyon sokat megsemmisítettek. Becslések szerint 150-160 ezer embert hálózhattak be, de mára nagyjából 60 ezerről maradt csak fenn valamilyen adat. Minden név mögött egyéni, sokszor fájdalmas történet van, de a rendszerről sokat elárul, hogy ilyen tömeget mozgatott csak azért, hogy megfigyelje a saját polgárait.
Sokan egyébként attól tartottak, hogy a nevek nyilvánosságra hozatala komoly megrázkódtatást okozhat rengeteg családban. Nehéz ugyanis megbirkózni azzal a ténnyel, hogy rokoknok, nagyszülők szolgálhatták ki a Kádár-rendszert. Épp emiatt a kormány segélyvonalat és szakértői testületet állított fel, ami segíthet az embereknek feldolgozni az esetleges traumákat. Az áldozatokról, vagyis azokról, akikről jelentések készültek, nem is lesz nyilvános adatbázis.
Történészek és a kormány szerint is elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom végre szembenézzen a saját múltjával. Az ellenzéki, főleg fideszes politikusok szerint viszont az akták nyilvánosságra hozatala csak arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az ország rossz állapotáról.
