Miért van egyre több konténeriskola?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Elsőre elég lelombozóan hangzik a fogalom: konténeriskola. Mert ha a konténer szót halljuk, akkor nem egy osztályterem jut először eszünkbe. Inkább egy fémdoboz, amiben cuccokat tárolnak, hordoznak. De Magyarországon már jó ideje vannak olyan gyerekek, akik konténerekből kialakított tantermekben tanulnak. Ha esetleg közéjük tartozol, és megosztanád a tapasztalataidat, mindenképp írj nekünk!

Konténerek, amikben árut szállítanak a világ különböző pontjaira. Forrás: Unsplash

A Klebelsberg Központ, ami az állami iskolák működtetéséért felel, újabb 17 településre bérelne konténereket. Ezekből tantermeket, mosdókat és folyosókat alakítanának ki. Összesen 167 konténerelemről van szó, ami nem 167 tantermet jelent: egyetlen tanteremhez több elemet is felhasználhatnak.

A tervek szerint Nagykátán nyolc, Ballószögön négy, Hódmezővásárhelyen és Pécsen pedig három-három új tantermet alakítanának ki. Veresegyházon a már meglévő konténeriskolát bővítenék, Pécsen szintén.

De miért van szükség ezekre az épületekre?

Ha nem konténertanteremben tanulsz, elmondjuk. Ez a konténer nem egészen olyan, mint amilyeneket a teherhajókon láthatunk. Ezek épületelemek, amiket speciálisan alakítanak ki úgy, hogy emberek lehessenek benne. Lehet bennük világítás, fűtés, légkondi, ablak. Az elemeket egymás mellé vagy akár egymás fölé is helyezhetik, így több tanteremből álló épületet lehet kialakítani. A legnagyobb előnyük, hogy viszonylag gyorsan telepíthetők, és mozdíthatók, vagyis máshová is átvihetők. A Klebelsberg Központ szerint a legfontosabb bennük, hogy a gyerekek a lakóhelyük közelében járhatnak suliba.

A konténer önmagában nem feltétlenül jelent rossz tanulási körülményeket. De nem mindegy, hogy mennyi hely jut egy osztálynak, milyen a szellőzés, mennyire zajos az épület, és hogyan lehet benne tanulni a nyári melegben vagy a téli hidegben.

Hogy lehet, hogy van, ahol nincs elég tanterem?

konténerépület

Magyarországon összességében csökken a gyerekek száma. De ez nem jelenti azt, hogy minden településen kevesebb iskolás él, mint korábban. Vannak olyan városok és falvak, ahová sok fiatal család költözik. Főleg Budapest környékén (vagyis az agglomerációban) fordult elő, hogy a lakóházak és lakóparkok gyorsabban épültek, mint ahogyan az iskolák bővülni tudtak. Máshol éppen az ellenkezője történik: egyre kevesebb gyerek van, a családok elköltöznek, ezért az iskolákban csökken a tanulók száma.

Így fordulhat elő, hogy az ország egyik részén üresen maradnak tantermek, a másikban meg alig férnek el a diákok.

Persze nem minden konténeriskola a növekvő gyereklétszám miatt jött létre. Előfordul, hogy egy régi épület annyira rossz állapotba kerül, hogy már nem lehet biztonságosan használni.

Ideiglenes megoldás ami évekig tart

Gyömrőn például egy iskolaépület állapota miatt közel 600 gyereket kellett konténerekbe költöztetni. A diákok idén szeptemberben már a második tanévüket kezdték meg ezekben az ideiglenes tantermekben. November elején viszont megszületett a döntés arról, hogy új iskola épülhet a településen.

Encsen más okból kerültek konténerekbe a gyerekek. Ott 2021-ben leégett egy iskola, és azóta is ilyen tantermekben folyik az oktatás. Ezek a példák azt mutatják, hogy egy eredetileg átmenetinek szánt megoldás akár évekig is a mindennapok része maradhat.

A Gyömrői Fekete István Általános Iskola (konténersuli) bejárata most. Forrás: Facebook
A Gyömrői Fekete István Általános Iskola (konténersuli) bejárata most. Forrás: Facebook

Miért nem építenek inkább új iskolákat?

Egy hagyományos iskola felépítése sok időbe és pénzbe kerül. Meg kell tervezni az épületet, engedélyeket kell beszerezni, és maga az építkezés is hosszú ideig tarthat. A konténertantermeket ennél gyorsabban fel lehet állítani. A Klebelsberg Központ szerint ráadásul költséghatékony megoldást jelentenek, és ha később már nincs rájuk szükség, másik sulihoz lehet őket szállítani.

A mostani konténereket nem megvennék, hanem bérelnék. A közbeszerzés 3 éves bérleti időszakra szól. Ez azt jelenti, hogy az állam vállalkozásoktól rendelné meg a tantermek biztosítását, ahelyett, hogy saját épületeket húzna fel.

Csakhogy a bérlésnek is van ára. Tavaly például 25 településre 214 konténerelemet béreltek három évre közel nettó 2 milliárd forintért. A nettó azt jelenti, hogy az adó még nincs benne.

A kérdés ezért nemcsak az, hogy mennyibe kerül egy konténeriskola, hanem az is, hogy hosszabb távon melyik megoldás éri meg jobban.

Átmeneti tanterem vagy tartós megoldás?

A konténeriskolák nem új találmányok, és nem is csak Magyarországon használják őket. Akkor lehetnek különösen hasznosak, ha gyorsan kell új tantermeket biztosítani, például egy felújítás vagy váratlan épületkárosodás miatt. A probléma inkább az, ha az ideiglenes megoldásnak nincs látható vége.

Egy gyereknek ugyanis nem az a legfontosabb, hogy téglából vagy előre gyártott elemekből épült-e az iskolája. Hanem az, hogy legyen elég helye, megfelelő körülmények között, jó tanároktól tanulhasson, és biztonságban érezze magát. Az újabb 17 településre tervezett konténerek a férőhelyhiányt enyhíthetik. Az viszont még nem világos, hogy az érintett iskolákban mikor válthatják fel őket végleges épületek.

(Forrás: Eduline/Magyar Közlöny/ Átlátszó/ Kispolgár)

(Kiemelt kép: a gyömrői konténeriskola építése 2023-ban. Forrás: Tóth Endre/Facebook)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!