Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nemrég javaslatokat tett arra az iskoláknak, hogyan lehetne az alsó tagozatok működését átalakítani. Ezek célja az, hogy jobban figyeljenek a gyerekek szükségletire, igényeire.
A csomag címe: „Legyen élmény a tanulás!”. Fontos, hogy a minisztérium nem kötelezően előírja ezeket, hanem csak javasolja. Azt az iskolák, tanítók döntik el, hogy megfogadják-e.
Ezek a módszerek egyébként már működnek és be is váltak jó néhány iskolában. Elsősorban az úgynevezett alternatív iskolákban. Egy részükhöz pénz sem kell, csak egy kis odafigyelés a tanárok, igazgatók részéről. De van olyan, amihez több munkára lenne szükség a tanítók részéről, vagy amihez be kell vonni más szakembereket is.
Biztos van olyan is, amit nem is lehet megvalósítani mindenütt. Ezért is jó, hogy nem kötelező. Az adott iskola dönti el, hogy náluk tudna-e működni vagy sem. Egy biztos: az alsós diákok jól járnának ezekkel a változtatásokkal.
Nézzük a javasolt 14 pontot!
Rövidebb, akár 35 perces órák
Az egyik ötlet, hogy az alsós tanórák rövidebbek, akár 35 percesek legyenek. Így könnyebb a gyerekeknek figyelni, és több idő marad mozogni, alkotni vagy közösen dolgozni. De nemcsak rövidebb, hanem akár hosszabb is lehetne a tanóra, ha többféle tevékenységet összekapcsolnának.
Több idő a pihenésre
A gyerekeknek nemcsak az agyukat, hanem a testüket is pihentetniük kell. A javaslat ezért hosszabb udvari vagy mozgásos szüneteket, nyugodtabb ebédidőt, sőt szükség esetén mese- vagy csendes pihenőt is elképzelhetőnek tart.
Nyugodtabb iskolakezdés
Nem kellene rögtön az első csengőszóra teljes erőből tanulni. A reggel kezdődhetne például beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesével vagy egy kis mozgással. Így mindenki könnyebben ráhangolódhatna a napra.
Kevesebb házi feladat
A javaslat szerint az első osztályban és az egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat. Hétvégére és szünetekre is csak kivételesen adnának kötelező munkát. A cél, hogy a gyerekeknek otthon is maradjon idejük a családra, játékra és pihenésre.
Rugalmasabb tantárgyi rend
Nem feltétlenül kell minden nap ugyanúgy kinéznie az órarendnek. Bizonyos órákat össze lehetne vonni, így például több idő juthatna egy művészeti feladatra, egy természettudományos kísérletre, könyvtári munkára vagy egy közös projektre.
Élmény- és projektnapok
Havonta különleges élmény- és projektnapokat is szervezhetnének az iskolák. Lehetne például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti nap. Ilyenkor a tanulás nem feltétlenül a megszokott módon, tankönyvből történne.
Tanulás az iskola falain kívül
A világ nem csak az osztályteremben található! A javaslat szerint gyakrabban lehetne tanulni könyvtárban, múzeumban, természetben, sportlétesítményben vagy más érdekes helyszínen. Egy erdei séta közben például a természetismeretet is könnyebb lehet megtapasztalni.
Minden nap egy kis mese
A mese nem csak az óvodásoknak való. A javaslat szerint az alsósok naponta hallgathatnának mesét vagy történetet, illetve részt vehetnének közös felolvasásban. Ez segítheti a szókincset, a szövegértést, a figyelmet és az olvasás megszeretését is. Ez különösen fontos lenne azoknak a gyerekeknek, akiknek otthon nem mesélnek a szüleik.
Több művészet és alkotás
Ének, zene, rajzolás és kézművesség mellett több helyet kaphatna a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a ritmusjáték és a közös alkotás az iskolában. Hiszen nem mindenki ugyanúgy szeret tanulni: van, aki rajzolva, van, aki mozogva vagy eljátszva ért meg valamit a legjobban.
Több kísérletezés és gyakorlati tanulás
A matematika és a természetismeret sem csak füzetből tanulható. Lehet méricskélni az udvaron, növényeket megfigyelni, egyszerű kísérleteket végezni, tárgyakkal számolni vagy mozgás közben matematikázni. Így a tananyag valódi élménnyé válhat.
Játékosabb testnevelés
A testnevelésben is nagyobb szerepet kaphatna a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás és a csapatjáték. A lényeg, hogy a mozgás ne csak feladat legyen, hanem örömforrás is.
A délután ne legyen még egy délelőtt
Ha valaki egész nap az iskolában van, attól még nem kell egész nap tanórákon ülnie. Délután több idő juthatna pihenésre, szabad játékra, mozgásra, mesére, kertészkedésre, könyvtári és művészeti programokra, valamint fejlesztő játékokra.
Ne csak a jegy számítson
A javaslat szerint az értékelésnek nem csupán azt kellene megmutatnia, hogy „hányas” lett valaki. Fontos lenne az is, hogy a gyerek megtudja: miben ügyes, min tud még javítani, és mi legyen a következő lépése. Az önértékelés és a személyre szabott visszajelzés is nagyobb szerepet kaphatna. Például Petike egy matek hármas helyett kaphatna egy ilyen szöveget: „Peti nagyon ügyes az összeadásban, és a szorzásban, de még fejlődnie kell a geometriában”.
Biztonságosabb iskola mindenkinek
Az utolsó pont arról szól, hogy az iskolai bántalmazást – akár személyesen, akár az interneten történik – meg kell előzni, és ha mégis megtörténik, tudni kell, hogyan lehet segítséget kérni és kapni. A javaslat egyértelmű szabályokat, felelős személyeket, valamint beszélgetőköröket és közös programokat is szorgalmaz.
