2009 januárjában elképesztő felvételek járták be a világot. Egy repülőgép landolt a New York- és New Jersey államokban húzódó, több mint 500 kilométer hosszú Hudson folyóban. Rengeteg fotó és videó készült arról, hogy az utasok a süllyedő repülőgép szárnyán állnak a hidegben, és arra várnak, hogy kimentsék őket.
A US Airways Airbus típusú gépe január 15-én, 15:24 perckor szállt fel a New Yorki-i LaGuardia repülőtérről. Két perccel később, az emelkedés alatt egy madárraj ütközött a repülőnek. Mindkét hajtómű súlyosan megsérült, újraindítani pedig nem lehetett őket. Az utasok hangos csattanásokat hallottak, a motorokból lángok csaptak fel.
A repülő pilótája, Chesley Sullenberger (vagy ahogy mindenki hívja: Sully) értesítette a kiinduló LaGuardia repülőteret, hogy visszatérnek a helyszínre. A gép viszont gyorsan ereszkedett, így a kapitány elvetette az ötletet. Mellette Jeffrey Skiles, az első tiszt ült. Az is felmerült, hogy egy New Jersey-i repülőtéren landoljanak, de Sully úgy érezte, hogy már ott sem tudná biztonságban letenni a gépet, hiszen a gyors ereszkedés miatt nem érnének oda. Néhány másodperc múlva bejelentette a légi irányítóknak, hogy a folyón fognak landolni, az utasoknak pedig a fülkéből üzente meg, hogy készüljenek a becsapódásra.
15:30-kor a repülőgép gyors sebességgel, de a hasával lefelé zuhant a jeges Hudson folyóba. Vagyis mindössze öt perc telt el a felszállástól a meglepő kényszerleszállásig. A gép gyorsan elkezdett megtelni vízzel, de a felszínen maradt. Az utasok és a személyzet – összesen 155 voltak a fedélzeten – ezután csúszdákon keresztül hagyták el a gépet és kisétáltak a szárnyakra, illetve a felfújható csónakokra.
Még ekkor is lehetett volna komoly baj, hiszen a jeges vízben az emberek csak néhány percig éltek volna túl. De a folyón utazó kompok, a parti őrség és a mentőszolgálatok villámgyorsan a géphez értek, hogy kimentsék őket. Öten súlyosabb sérüléseket szenvedtek, de halálos áldozata nem volt a balesetnek.
Hős vagy túlságosan vakmerő?
A kapitányt hősként ünnepelték, az eset pedig hamar megkapta a „csoda a Hudson folyón” elnevezést. A kényszerleszállás utóélete mégsem volt egyszerű. Az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület vizsgálatot indított, szimulációkat készített és azzal érvelt, hogy a pilóta rosszul döntött, amiért nem fordult vissza valamelyik repülőtérre.
Az egyik meghallgatás során élő pilótákkal játszották el a levegőben történteket. A szimuláció alapján kiderült, hogy ha nehezen is, de mindkét reptérre visszaért volna az Airbus. A testület viszont nem számolt az emberi tényezőkkel, és azzal a 35 másodperccel, amely alatt a pilóta felismerte, hogy leálltak a hajtóművek. Ahogy azt sem számolták bele, hogy a légiforgalmi irányítókkal közösen döntést kellett hozni a landolásról. Egy másik szimulációban, amelybe már beiktatták a kimaradt 35 másodpercet, a gép lezuhant. A hosszú nyomozás után végül Sully kapitánynak adtak igazat.
A pilóta ekkor 59 éves volt, ma a 75. születésnapját töltötte be. A leszállás idején már több mint 42 éve repült és több millió utast szállított a levegőben. A Texasban született Sullenberger már nagyon kicsi kora óta imádta a repülőgépeket, 16 éves korában egy magánrepülőtéren tanulta meg a gépek irányítását. Amint lehetett, a légierőnél helyezkedett el és vadászpilóta lett belőle.
1980-tól kezdve már egy légitársaságnál dolgozott az égben. Barátságos és szerény embernek ismerik, és a sikeres kényszerleszállás után sem tekintett hősként magára. Nem is lehetett felhőtlen az öröme, hiszen utána még évekig álmatlansággal és szorongással küzdött. De amikor a képességeiről és a gyors reakciójáról kérdezték, akkor is csak annyit mondott: „úgy is lehet értelmezni a történteket, hogy 42 éven át rendszeresen kisebb összegeket fektettem az oktatás, a képzés és a tapasztalatok bankjába. Január 15-én pedig elegendő volt a számla egyenlege ahhoz, hogy kivehessek egy nagyon nagy összeget”.
Sully az eset után egy évvel, 2010-ben nyugdíjba ment, azóta nem szállít utasokat, de továbbra is repülésbiztonsági szakértőként dolgozik a legfelsőbb szinteken. Kismillió kitüntetést kapott, a Fehér Ház is alkalmazta. A pilóta könyvet írt az életéről és persze a leszállásról, amelyből 2016-ban film is készült Tom Hanks főszereplésével.
