Június 12-e a gyermekmunka elleni világnap. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy mennyi gyerektől veszik el a világon a tanulás, a játék vagy a lazítás örömét, azért, hogy munkára fogják őket. Persze nem minden gyermek által végzett munkát hívunk gyerekmunkának: ha valaki besegít otthon a házimunkába vagy épp a családi vállalkozásba ugrik be (az életkorának és a szabályoknak megfelelően), az nem tilos.
A fogalom alatt olyan munkát értünk, amely szellemileg, fizikailag, társadalmilag vagy erkölcsileg veszélyes és káros a gyermekek számára. Hogy egy gyereket milyen jogok illetnek meg, azt egyezmények és a legtöbb helyen törvények is előírják. Joguk van például az ingyenes alapfokú oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, de a játékhoz és a szabadidőhöz is. És ami a legfontosabb: minden eszközzel meg kell védeni őket az erőszakkal és a kizsákmányolással szemben. Mivel a dolgozó gyerekek kiesnek az oktatásból, és az alapvető mentális, fizikai jólétük sincs biztonságban, sérülnek a jogaik.

A világ egyik legnagyobb gyerekjogi szervezete, az UNICEF, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számai szerint jelenleg 138 millió gyerek kénytelen dolgozni szerte a világon. Az adatot egy nemrég készült jelentéssel támasztják alá. A gyermekmunka legsúlyosabb formái közé tartozik a veszélyes környezetben végzett munka, a rabszolgaság vagy más kényszermunka. De ide kell sorolni az illegális munkákat és a fegyveres harcokban való részvételt is. A különösen káros munkákban világszerte 54 millió gyermek vesz részt.
Hogyan kezdődik ez az egész?
Egyszerű lenne a gyerekmunka jelenségét azzal magyarázni, hogy vannak gonosz felnőttek. De ennél sokkal bonyolultabb a dolog, ugyanis a gyerekmunka a leggyakrabban a szegénységgel függ össze, ami gyakran újratermeli önmagát.
A világnak azokon a tájain, ahol gyakori a gyerekmunka, a gyerekek a családjuk és a saját túlélésük miatt kénytelenek dolgozni. Ha kimaradnak az iskolából, mert helyette dolgozniuk kell, abból az következik, hogy képzettség és tudás hiányában felnőttként sem tudnak majd olyan munkát vállalni, amellyel több pénzt kereshetnének. Akkor viszont ők sem engedhetik majd meg maguknak, hogy taníttathassák a gyerekeiket. A szegény családban élő gyermekek pedig, akik nem járnak iskolába, dolgozni kezdenek. A folyamat újra és újra megismétlődik.

De nem csak a szegénység talaján alakul ki a gyerekmunka, veszélybe kerülhetnek azok a gyerekek is, akiknek a családja kénytelen menekülni egy természeti vagy háborús katasztrófa sújtotta területről. Sőt, a helyi szokások is tehetnek arról, ha egy gyereket munkára fognak. Sok helyen az az elvárás, hogy a gyerek a szülői mintát kövesse, ő is tanuljon bele a munkába, sőt, gyakorlatot is szerezzen benne, már nagyon fiatalon.
Mi a helyzet nálunk és a világban?
Magyarország nem tartozik azok közé az országok közé, ahol a leginkább jelen van a gyerekmunka, de nálunk is okoz problémát. Ahogy a szakemberek mondják: ahol szegénység van, ott kizsákmányolás is van. Azaz a kiszolgáltatott gyerekeket könnyebben kaparinthatják meg olyanok, akik aztán illegális, tiltott vagy pusztítóan káros célokra használják fel őket.
A magyar törvények szerint fiatal munkavállalónak számít, és különleges védelemre jogosult az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Munkát vállalni – szülői beleegyezés nélkül – 16 éves kor felett lehet. Magyarországon jellemzően a nyári időszakban ugrik meg a gyerekmunkások száma: úgy dolgoznak, hogy arra még nem is lennének jogosultak. Vagyis tilosban foglalkoztatják őket, például mezőgazdasági vagy üdülőterületeken.

A szakemberek szerint a fent említett 138 millió gyerek több mint hatvan százaléka mezőgazdasági munkákat végez. Közel harminc százalékuk háztartásokban dolgozik, lényegében cselédként, több mint tíz százalékuk a bányászatban és az építőiparban. Sajnos rengeteg gyereket visznek el katonának világszerte, hogy aztán fegyveres harcokban használják őket.
A mostani adatok azt mutatják, hogy az elmúlt huszonöt évben a gyermekmunkások száma csaknem a felére csökkent. De még így van tennivaló bőven. Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben 28 millió, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7 millió gyerek dolgozik. A legrosszabb állapot továbbra is az afrikai térségekben uralkodik, ott 87 millió gyerekmunkás van.
Milyen konkrét lépések javítanának a helyzeten?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az UNICEF a világnap alkalmából arra szólították fel a kormányokat, hogy
- erősítsék meg a gyermekvédelmi rendszereket, hogy azok észrevegyék és támogassák a veszélyeztetett gyerekeket,
- biztosítsanak a gyerekeknek hozzáférést a minőségi oktatáshoz, különösen a vidéki vagy válságos térségekben,
- növeljék a támogatásokat, különösen a legkiszolgáltatottabb családok számára,
- teremtsenek tisztességes munkahelyeket a felnőttek és fiatalok számára, és ott biztosítsák a jogaikat,
- tartassanak be minden olyan törvényt és szabályozást, amivel megakadályozhatják a gyermekek kizsákmányolását.
Szóval, ahogy már írtuk: tennivaló mindenhol van bőven.
Források: UNICEF. International Labour Organization.