A budapesti Városliget egy eldugottabb részén, a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közel áll egy rejtélyes síremlék. Régebb óta áll itt, mint a Hősök tere vagy a Vajdahunyad vára, és valóban eltemettek ide valakit, még 1806-ban. A síremléken mindössze egy szó áll: FUIT. Latinul van, és annyit jelent, hogy volt, létezett. A titokzatos síremlék Arany Jánost is megihlette, aki az Ének a Pesti Ligetben című versében írt is róla:
El is megyek tán nem sokára,
Hírnév, dicsőség nem maraszt,
Tudom, mit ér fagyos sugára,
Itt is megtanultam azt.
Nyerd bár világi életedben
Ég és föld minden koszorúit:
Neved csak az, mit e ligetben
Egy sírkő rád olvas: Fuit.
Több legenda létezett arról, hogy kit rejthet a sír, ami túlélt két évszázadot. Egyesek szerint egy költő hamvai nyugszanak itt. Mások tudni vélték, hogy egy szerelmi bánatában elhalálozott grófkisasszonyt temettek ide. Valójában, ahogy a legtöbb legenda, ezek egyike sem volt igaz.
1806-ban egy ügyvédet, bizonyos Horváth Jakabot helyezték itt örök nyugalomra a saját kérésének megfelelően. Horváth 1738-ban született, Pesten és Pozsonyban tanulta ki az ügyvédi szakmát. Az egyik legismertebb főúri család, a Grassalkovichok jogtanácsosa lett. Pesti irodájában több mint harminc ügyvéd dolgozott a 18. század vége felé. Fontos és neves védőügyvéd lett, de minden pert ő sem tudott megnyerni. A Martinovics Ignác által vezetett 1794-es királyellenes összeesküvés tagjait például nem sikerült megmentenie a halálos ítélettől.
Horváth Jakab jómódú, de zárkózott ember hírében állt. Nem nősült meg soha, végrendeletében pedig minden vagyonát jótékony célokra ajánlotta fel. 700 forintot (ez akkor hatalmas összegnek számított) hagyott Pest városára. Mindössze azt kérte, hogy az akkor még csak Batthyány-erdő néven ismert helyen, a későbbi Városligetben temessék el. Az ő kérése volt az is, hogy a sírját az az egy bizonyos szó díszítse csupán.
A következő évtizedekben a sírkövet benőtte a növényzet. Először 1928-ban tisztították meg és javították ki a sírt, valamint a körülötte álló területet. Ekkor már a Városliget gondozói sem tudták, hogy valóban el van-e ide temetve valaki, vagy csak egy emlékmű maradt itt a múltból. 1955-ben aztán cserjeültetés közben egy munkás – néhány méterre a kőtől – a csákányával egy üreget talált a földben. Amikor belenézett az üregbe, egy koporsót látott. A sírt viszont ekkor nem bontották meg, hanem csak visszafalazták.
1995-ben egy várostörténész hosszas kutatások után rájött arra, hogy kié lehet a rejtélyes síremlék. A segítségével feltárták a sírkamrát is, ahol kettős koporsóba temetve megtalálták az elhunyt jogtanácsost. A sírját helyreállították, azóta nyugszik háborítatlanul a hercegi család ügyvédje a Városliget csücskében.
