A gízai Nagy Szfinx az ókori Egyiptom egyik legrejtélyesebb és legismertebb műemléke. Mészkőből faragták, 20 méter magas és 73 méter hosszú. Körülbelül 4500 évvel ezelőtt faragták az Ókori Királyság idején, azóta vizslatja és őrzi a híres egyiptomi piramisokat.
Arról már írtunk korábban, hogy a gízai három nagy piramis három uralkodó, Hufu, Hafré és Menkauré fáraók síremléke. A kisebb piramisok közül több királynék és a királyi család tagjai számára épült. A völgyben több nemesi síremlék is található, a közelben pedig ott áll a Szfinx is.
De mi is az a szfinx? Egy oroszlántestű, emberfejű mitikus lény. Maga a „szfinx” szó görög eredetű. Az egyiptomiak erejük és bátorságuk miatt csodálták az oroszlánokat, ezért a hatalom és a védelem jelképeinek tekintették őket. A szfinxek a szent helyeket, palotákat és sírokat őrizték.
Ki látható rajta?
A Szfinx arca emberi, de máig vita tárgya, hogy kiről mintázták. A legtöbb kutató szerint az arc Hafré fáraót ábrázolja, bár vannak olyan elképzelések is, hogy az építkezést még az apja, Hufu idején kezdték el.
A fáraók azért emeltettek hatalmas emlékműveket, hogy megmutassák hatalmukat, és hogy emlékük örökké fennmaradjon. Valószínűleg a Szfinx is azért készült, hogy örökké őrizze Egyiptomot és uralkodóit.
Nem véletlen az sem, hogy a hatalmas kőszobor a felkelő Nap irányába néz. Az ókori egyiptomiak gyakran a Naphoz és a csillagokhoz igazították emlékműveiket, mert úgy hitték, hogy ezek kapcsolatot teremtenek az emberek és az istenek világa között.
Az elmúlt több ezer év komoly nyomot hagyott a Szfinxen. Feje ma aránytalanul kicsinek tűnik a testéhez képest. Egyes kutatók szerint eredetileg más formája lehetett a szobornak, de az is lehet, hogy a szobrászoknak alkalmazkodniuk kellett a mészkő természetes repedéseihez.
Sokan azt is feltételezik, hogy a Szfinxet egykor élénk színekkel festették ki: az arca vöröses lehetett, a fejdísze pedig kék és sárga színű, legalábbis erre utalnak a mészkőn talált pigmentnyomok.
A sivatagi homok azonban az évszázadok során többször is teljesen betemette a kőszobrot, és volt idő, amikor csak a feje látszott ki. Bár többször kiásták, a homok és az időjárás súlyos károkat okozott rajta. Ma már nemcsak az orra hiányzik, hanem a szakálla is, a fejdíszének egyes részei pedig megsérültek. A szakáll darabjait egyébként megtalálták, és ma múzeumok őrzik őket.
Mi lehet alatta?
A kutatók még ma sem tudják pontosan, mennyi idő alatt készült el a hatalmas szobor. Sok legenda szól arról is, hogy a Szfinx alatt titkos kamrák, elrejtett kincsek vagy ősi dokumentumok találhatók, de erre eddig nem találtak bizonyítékot.
Annyi biztos, hogy a szobor alatt és környékén kisebb üregek és járatok húzódnak a kőzetben. Ahogy a régészek eszközei egyre fejlődnek, könnyen lehet, hogy a jövőben még több titokra derül fény a Nagy Szfinxszel kapcsolatban.
A Szfinx a piramisokkal együtt ma a világ egyik legismertebb látványossága. Évente turisták milliói keresik fel. Bár tilos megérinteni, sokan készítenek olyan vicces fotókat, amelyeken úgy tűnik, mintha megpuszilnák vagy megölelnék a hatalmas kőszobrot.
