Ha egy járvány felüti a fejét, az emberek gyakran óvatosabbá válnak: többet takarítanak, és jobban figyelnek arra, mihez érnek hozzá. Úgy tűnik, nem csak mi reagálunk így a betegségek veszélyére. Egy új kutatás szerint a japán makákók is jobban kerülik a lehetséges fertőzésforrásokat, miután a környezetükben pusztító járvány zajlott le.
Egy nemrég ismertetett vizsgálat előzménye egy 2020-as víruskitörés volt egy dél-texasi főemlősmenhelyen. Egy ronda vírus egyes majmoknál súlyos betegséget, sőt halált is okozott. A vírus főként harapásokkal és karmolásokkal terjedt, nem pedig szennyezett étellel. A gondozók ezért elkülönítették a majomcsoportokat.
A kutatók összesen 55 makákó viselkedését vizsgálták. Kétféle étel közül választhattak: az egyik tiszta felületre került, a másik pedig olyan felületre, amelyen valódi majomürülék volt. A szennyezettnek látszó ételt átlátszó műgyanta védte, így az állatok láthatták a helyzetet, de nem fertőződhettek meg a kísérlet során.
Azok a majmok, amelyek olyan csoportban éltek, amelyet érintett a járvány, az esetek mindössze 47 százalékában választották a szennyezettnek tűnő felületen lévő ételt. A járványt nem tapasztaló csoportnál ez az arány 79 százalék volt.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a viselkedés szempontjából nem feltétlenül számított, hogy az adott majom maga is megfertőződött-e. Azok az állatok is óvatosabbá váltak, amelyek együtt éltek beteg társaikkal, de nem kapták el a vírust.
A kutatás arra utal, hogy a majmok viselkedését nemcsak a saját betegségük, hanem a környezetükben átélt járvány is megváltoztathatja. A tudósok szerint ez a viselkedéses immunrendszer működéséhez kapcsolódhat. Ez nem a testünkben dolgozó biológiai immunrendszert jelenti, hanem azokat a magatartásokat, amelyek segítenek elkerülni a fertőzést, még mielőtt a kórokozó bejutna a szervezetbe.
Az embereknél az undor érzése is hasonló védelmi szerepet tölthet be: a romlott étel, az ürülék vagy más szennyeződés látványa és szaga arra ösztönöz, hogy távol maradjunk tőlük.
A kutatók ugyan nem mérték közvetlenül a majmok undorérzetét, de az eredményeik szerint a fertőzésveszély elkerülését szolgáló viselkedés a korábbi tapasztalatok hatására változhat. Ez arra utal, hogy a betegségektől való óvakodásnak mély evolúciós gyökerei lehetnek, és nem kizárólag az emberekre jellemző. (Kispolgár / Popsci)
