Idén harminc éve mutatta be a Disney a Pocahontas című rajzfilmet. A közönség szerette ugyan, de a kritikusok az egyik leggyengébb Disney-filmnek tartották. Leginkább azért fanyalogtak, mert a film sztorija egy picit sem hasonlított ahhoz, ami a tudósok szerint valóban megtörtént az 1600-as évek elején. Ugyanis a filmben szereplő Pocahontas, John Smith kapitány és a póhatán indiántörzs valóban létezett.
Az viszont teljesen érthető, hogy egy elsősorban gyerekeknek szóló rajzfilm kicsit szépíteni akart a valóságon. Amerika meghódítása ugyanis az egyik legsötétebb história az emberiség történetében. Így hálaadáskor is, ami a legnagyobb családi ünnepnek számít az Egyesült Államokban, többen inkább arra emlékeztetnek, hogy az Amerikába érkező telepesek rengeteg őslakossal végeztek. És gyakorlatilag elorozták az itt élő emberek földjét és kincseit.
Nem bírtak a telepesek az elemekkel
1607-ben egy főleg angol telepesekből álló csoport próbálta megvetni a lábát Amerikában, a mai Maryland állam partjainál. Ők alapították meg a Jamestown nevű kolóniát. Ez volt az első olyan település, ami sikeresnek mondható, bár a lakói főleg az első években nem számíthattak semmi jóra. Mivel féltek az őslakosoktól, a falut egy kis szigeten hozták létre, ami körül mocsár volt, rengeteg szúnyoggal. A víz ráadásul ihatatlan volt.
A főleg kereskedőkből, nemesekből álló társaság pedig nem volt hozzászokva a kemény munkához. A maláriához, egy fertőző betegséghez, amit szúnyogok terjesztettek, pedig végképp nem. Az település első 500 érkezője közül mindössze 61-en élték túl az első néhány évet. Köztük volt John Smith kapitány is, aki rájött, hogy a túléléshez az őslakosok segítsége és tudása is szükséges.
John Smith magyar lovag is volt
John Smith tapasztalt katona volt, zsoldosként többször harcolt Európában a törökök ellen., Magyarországon is. Hősiességéért Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem lovaggá is ütötte 1601-ben. Amerikában a telepesek védelme és kiképzése volt a feladata.
A történészek szerint Smith 1608-ban találkozott először Pocahontassal, aki akkor még gyerek volt, talán 12 éves. Tehát egyáltalán nem volt az a felnőtt nő, ahogy a rajzfilm ábrázolta. A póhatán törzsfőnök lánya volt, a Pocahontas pedig nem is az eredeti neve volt, hanem amolyan becenév. Ez amúgy „játékos kedvűt” jelentett. A lány valódi neve Matoaka, vagy más feljegyzés szerint Amonute volt.
Smith naplója szerint a lány megmentette az életét, amikor a törzs épp ki akarta végezni őt. Az viszont egészen valószínűtlen, hogy szerelmi kapcsolat lett volna a törzsfőnök kislánya és John Smith közt. Ez a rajzfilm egyik legnagyobb tévedése. Smith naplója szerint ugyanis inkább baráti, amolyan apa-lánya viszony alakult ki köztük.
Pocahontas kapocs lehetett volna a fehérek és az indiánok közt
Arról több történet is fennmaradt, hogy Pocahontas amolyan összekötő volt a telepesek és az indiánok közt. Mindig az apjával tartott, amikor valamilyen tárgyalásra került sor, és gyorsan megtanult angolul is. Ezért a törzsek tolmácsként is támaszkodtak rá egy idő után. Sokszor egyedül is bemerészkedett Jamestownba. Állítólag gyakran előfordult, hogy élelemmel segítette ki a telepeseket, amit a törzse egyáltalán nem nézett jó szemmel.
Az ellentétek ugyanis nem simultak el, ráadásul egyre többen érkeztek Európából szerencsét próbálni. Az érkezők és az indián törzsek közt végül nyílt háború robbant ki, amiben 1613-ban a britek túszul ejtették Pocahontast is. Azt remélték, hogy hatalmas váltságdíjat kapnak érte a törzsétől, és más, szinte teljesíthetetlen feltételeket is szabtak a szabadságáért.
Így a lány hónapokig az angoloknál ragadt, a fogságban pedig áttért a keresztény hitre. Ekkor vette fel a Rebecca nevet is. Azt nem tudni, hogy ezt önszántából tette-e, vagy kényszerítették. 1614-ben pedig feleségül vette egy John Rolfe nevű dohánykereskedő. Az esküvőt Jamestownban tartották, egy évre rá pedig megszületett a fiuk, Thomas.
Az óhazában persze híre ment az esetnek. Sokan jó lehetőséget láttak az esküvőben, hogy megmutassák, sikeresen lehet asszimilálni, azaz beolvasztani az őslakosokat a brit kultúrába. A pár a fiukkal együtt 1615-ben Londonba utazott, így Pocahontas, akkor már Mrs. Rebecca Rolfe néven az első amerikai őslakos nő volt, aki Európába látogatott. Még az angol király is fogadta. Haza viszont már nem mehetett. 1617-ben egy gyors betegség, valószínűleg feketehimlő végzett vele. Ekkor alig volt 22 éves.
A fia viszont hazajutott, és Jamestown egyik első polgára lett. Az egyik legismertebb leszármazottja, Edith Wilson 300 évvel később Amerika first lady-je lett, Woodrow Wilson elnök feleségeként. Egy másik ismert leszármazottja a híres színész, Edward Norton.
John Smith pedig végül elhagyta Jamestownt. Északabbra, a mai Maine és Massachusetts állam partjaira utazott. Azt a területet ő nevezte el New England-nek. Végül visszatért Angliába, ahol ideje nagy részét azzal töltötte, hogy megírta az emlékiratait. Londonban halt meg 51 éves korában, 1631-ben.
Kiemelt kép forrása: YouTube
Forrás: mult-kor.hu, wmn.hu, historyhustle.com
