A világ legnagyobb ágyúja, Európa legmagasabb építménye, és a kontinens első metrója. Látszólag nincs közöttük összefüggés, pedig mindegyik mögött magyar mérnöki teljesítmény áll. Szeptember 18-án indul egy érdekes sorozat a National Geographic csatornán Európa mérnöki csodái címmel. Ebben bemutatnak több olyan alkotást is, amelyek nemcsak európai rekorderek, de hazánkhoz is kötődnek.
Az óriáságyú, amely bevette a mai Isztambult
Ha a török háborúk magyar mérnöki sikereire gondolunk, alighanem Bornemissza Gergely 1552-es tüzes kereke juthat az eszünkbe az Egri csillagokból. Kevésbé ismert azonban az erdélyi származású Orbán mester találmánya, aki 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta az akkori világ legnagyobb ágyúját. A több mint nyolc méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták, és kifejezetten azért építették, hogy elfoglalják vele Konstantinápolyt.
A három hónapig tartó építés után több tucat ökör és több száz ember vontatta a bevetési helyre, és másfél kilométernél messzebbről is lehetett vele lőni a falakat féltonnásnál is súlyosabb kőgolyókkal. Egy nap azonban legfeljebb hétszer tudták elsütni, olyan lassan hűlt ki a felforrósodott bronz. A Bazilika azonban nem élte túl az ostromot: egyes beszámolók szerint csak hat hétig tudták használni, azután felrobbant. Maradványaiból egy jóval kisebb ágyút öntöttek a régi mintájára – amely bár csak kicsinyített mása a hajdani óriásnak, máig a legnagyobb ágyúk egyike a világon.
Szulejmán világhírű hídja a Dráván
Miután a törökök a 16. században elfoglalták Magyarország jelentős részét, biztosítani akarták az összeköttetést Buda és Konstantinápoly között. A legnagyobb kihívást a Dráva okozta, a szélesen elterülő mocsárvidék miatt. Szulejmán szultán egy hét-nyolc kilométer hosszú fahidat készíttetett, mely Eszéktől egészen Dárdáig ért (ma mindkettő Horvátország része). A legendák szerint húszezer embert fogtak munkára a környékbeli magyar falvakból.
Ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat. A világ nyolcadik csodájaként emlegetett óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában.
A kontinensbajnok pesti metró
A pesti kisföldalatti Európa második legrégebbi metrója. Ettől csak a londoni idősebb egy picit, de az egy szigeten van. Így elbüszkélkedhetünk, hogy Magyarországon adták át a kontinentális Európa, azaz a szigetek nélkül számított Európa első metróját. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút 1896. május 2-án indult. Világszenzációnak számított, megelőztük Bécset, Párizst, Berlint és a többi nagyvárost is. A vonal mindössze 20 hónap alatt épült ki, ráadásul nem lépték túl a tervezett költségvetést sem. A földalatti eleve elektromos meghajtásúnak épült, amivel nemcsak Európában, de az egész világon megelőzött minden más várost.
Az állomásoknak máig sikerült megőrizni az eredeti szépségét a lenyűgöző csempeburkolattal, az öntöttvas oszlopokkal és a vágányokat elválasztó kerítésekkel. A fejlesztést levezénylő közlekedési szakember, Balázs Mór nemesi címet kapott érte a királytól. Címerébe egy alagútba befutó sínpár került a villamosságot szimbolizáló villámokkal, amely a világon egyedülálló.
Kétszeres Európa-rekord torony
Amikor 1933-ban felállították a Lakihegyi adótornyot, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ez volt a legmagasabb ember alkotta szerkezet. Az amerikai terveket nem volt könnyű a helyi viszonyokhoz igazítani, hiszen a 314 méter magas vázat a Csepel-sziget homokos talaján kellett felállítani. Az egész szerkezet két ijesztően kicsi (9 centiméter átmérőjű), egymással szembe fordított porcelán elemen, és az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik. 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantása miatt a torony ledőlt, de két évvel később újra felállították, és egészen 1977-ig működött. 1985 óta ipari műemlék.
De hogyan lett kétszeres rekorder? 1939-ben egy még magasabb adótornyot emeltek a németországi Herzbergben, amelyet a szovjet csapatok bontottak le 1946-ban. Mivel akkor már újra állt a lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson, ismét átvehette az Európa legmagasabb építménye címet, amit egészen 1949-ig megőrzött.
