Budapest látképe elképzelhetetlen lenne a Gellért-hegyen magasodó Citadella nélkül. Viszont sokan nem tudnák pontosan megmondani, hogy valójában mi is ez. Segítünk, ez egy erődítmény, ami évekig zárva volt felújítás miatt, de húsvét vasárnap óta újra látogatható. És ellentétben a Budai Vár évszázados épületeivel, a Citadella nem is olyan régi. A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc leverése után maga a hírhedt Haynau, a Habsburgok által ideküldött katonai parancsnok építtette.
A citadella egyébként olasz szó, fellegvárat jelent. Olyan erődöt, ami egy város közepén vagy legmagasabb pontján található. A Gellért-hegy tökéletes hely egy ilyen erődítményhez, hiszen a 235 méteres, hatalmas szikla körül alakult ki Pest és Buda. A hegy tetejéről ellátni a Gödöllői-dombságig, de belátni innen a környező budai dombokat és a Dunát is. Nem véletlen, hogy már az ókorban is állt itt egy erődítmény, ami a rómaiaktól védte az itt található illír-kelta településeket.
A Gellért-hegy a nevét Szent Imre herceg nevelőjéről, Szent Gellértről kapta. A szent életű püspök a legenda szerint ezen a helyen halt mártírhalált, itt lökték le egy taligán a Dunába. A hegy ezért sokáig zarándokhely volt, a 17. században még egy keresztút állt a csúcsán.
Amikor Budát elfoglalták a törökök, a hegy tetejére egy fából készített építmény is került. Később, Buda visszafoglalásakor már innen tudták ágyúzni a császári seregek a Budai Várat. A 19. század elején csillagvizsgáló nyílt itt, az Uraniae nevű épületet 1815-ben adták át. Ez akkor semmisült meg, amikor a szabadságharc idején itt állította fel az ágyúit Görgei Artúr tábornok. Az osztrák seregek az ágyúkkal együtt a csillagvizsgálót is elpusztították.
Eredetileg a magyar lakosságot akarták kordában tartani vele
Miután elbukott a szabadságharc is, és a császári csapatok átvették Budán az irányítást, a katonai vezetés úgy döntött, hogy egy erődrendszert építtet a Duna mentén. Ráadásul olyat, ami nemcsak a külső, hanem a belső ellenség ellen is véd. A citadellát sokáig a „magyar Bastille” néven emlegették, a hírhedt francia börtön után, ahova a forradalmárokat csukták be. 1854-ben készült el, hatalmas mérete pedig kellően félelmetessé tette. 220 méter hosszan nyúlt el a hegy tetején, átlagosan 12-16 méter magas és a fala közel négy méter vastag volt. És bár volt benne kaszárnya és mesterségesen kialakított lődomb is, a szakértők szerint katonailag már az elkészülés pillanatában kissé elavultnak számított.
Arra viszont jó volt, hogy félelemben tartsa a magyar lakosságot. Az erődből ugyanis több tucat ágyú nézett Pestre és Budára. A városi legendák szerint az ágyúk nevezetes célpontokra néztek, és aszerint is lettek elnevezve, amire céloztak. Így volt ágyú, aminek „országgyűlés” vagy „vármegyeháza” volt a neve. Utóbb kiderült, hogy ez csak mendemonda, de a hatása nem maradt el.
Az 1867-es kiegyezés után már nem volt különösebben szükség a Citadellára. Az utolsó osztrák katona 1899-ben hagyta el az erődítményt, ekkor ennek egy részét el is bontották. A második világháborúban használták újra katonai célokra. Ekkor légvédelmi központ volt, de építettek ide egy négyszintes atombunkert is. A háború után 1947-re készült el a Szabadság-szobor, majd szovjet katonák költöztek be ide, sokáig az ő laktanyájukként szolgált.
Voltak tervek békésebb épületekre is
Pedig nemcsak olyan épületeket álmodtak a Gellért-hegyre, amik katonai célokat szolgáltak. 1841-ben például Gróf Széchenyi István a magyar hősök előtt tisztelgő emlékművét, az „Üdvleldét” álmodta ide. A 19. század végén egy pályázati felhívásra pedig terveztek ide egy tündérvárat, egy modern „Akropoliszt”, és egy 100 méter magas „villamos világítású kolosszális Hungária-szobrot” is. De volt, aki Mátyás király egykori palotáját építette volna újra itt, más pedig Attila, a hun vezér szobrát képzelte a Gellért-hegyre.
Aztán a szocializmus idején a hegy tetejét átvették a turisták, nyílt itt étterem, magyaros borozó, szálló és rengeteg kacatbolt is. Lassan le is pusztult, bár a kilátás továbbra is rengeteg embert vonzott. Hiába lett a Szabadság-szoborral együtt a Világörökség része, évekig nem volt gazdája a Citadellának. Végül 2014-ben bezárták, majd megkezdték a felújítást. Ennek része volt az is, hogy minden tiltakozás ellenére kereszt került a Szabadság-szobor talapzatára. De a felújított Citadellát mostantól egy megújult parkban sétálva lehet megnézni.
