Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a nagy európai autógyáraktól. Elsősorban a németektől, de igazából mindenki bajban van. És Magyarország egyik legfontosabb iparága az autógyártás. Százezrek munkahelye van veszélyben, és egyelőre nem látszik a megoldás.
Történelemóra: a német autók tündöklése
A rendszerváltás után a magyar járműgyártás összezuhant, de a jól képzett munkások megmaradtak, például Győrben a Rába, Székesfehérváron és Budapesten az Ikarus dolgozói. Ezt a nyugati gyártók is észrevették, és éltek a lehetőséggel. Felépült a Suzuki, az Audi és az Opel gyára, aztán érkezett a Mercedes és a BMW. Jól fizető, stabil munkahelyeket teremtettek lakatosoknak, hegesztőknek és mérnököknek is. Az autókat pedig az egész világon el lehetett adni. A német autók különösen népszerűek voltak. Kiváló minőségű, megbízható, világhírű márkák. Egy Audi vagy egy Merci nemcsak eszköz, de státusszimbólum is: a jólét és az ízlés jele. Ezért az érzésért sokan fizettek milliókkal többet.

Európa autógyárait sokáig nem fenyegette semmilyen versenytárs. Az amerikai kocsik drágák voltak és általában rosszabbak. Orosz autót szinte már senki nem vett, csak ha szenvedni akart. Kínát pedig húsz éve még hangosan kinevették, hiszen alig tudtak összebarkácsolni valamit, ami gurul. Mostanra nagyot változott a világ, elsősorban az elektromos autók felemelkedésével.
A kínai nem gagyi
Egy modern, nagy teljesítményű benzin- vagy dízelmotor nagyon bonyolult szerkezet, és ebben Európa még mindig elég jó. Ehhez képest egy villanyautó elég egyszerű jószág – viszont ma már legalább annyit tud, mint a legjobb benzinesek. Kína iszonyú pénzeket költött arra, hogy ebben az iparágban világelső legyen. És sikerült neki.
A reklámokat és lassanként az utcákat ellepik olyan márkák, amelyeket még egy éve is alig ismertünk. A BYD, a Jaecoo, az Omoda, a Leapmotor vagy a Geely autói nagyon is jó megoldások annak, aki új kocsira vágyik. Semmivel sem maradnak el a legmenőbb hagyományos márkáktól. És ami még fontosabb: olcsóbbak. Nemcsak a magyar, de a svéd, izraeli vagy épp kínai vevő is egyre inkább úgy dönt, hogy nem vesz jóval drágábban német kocsit, mert a kínai is pont jó. És nemcsak a kiskocsik, hanem a luxusautók között is.

Kína egyébként nemcsak az autók, hanem például a napelemek és az akkumulátorok terén is világelsővé küzdötte fel magát. A kínai vezetés tervszerűen szemelte ki azokat a területeket, ahol sok-sok állami segítséggel és kutatással letarolhatják a piacot.
Az istenek alkonya
A Volkswagen-csoport, amelyhez az Audi is tartozik, négy nagy gyár bezárását jelentette be. Százezernél több dolgozótól válnak meg. Hasonló gondok szomorítják a BMW és a Mercedes vezetését is, de nem alszik nyugodtan a francia és olasz autógyárak igazgatósága sem. És nem megoldás az sem, ha az EU kiszorítja a kínai autókat (például magas vámokkal). Ezek a gyárak ugyanis abból éltek, hogy az egész világon menő volt az Audi – és az egyik legfontosabb piac épp Kína volt.

Magyarország számára ez nagyon veszélyes. A nagy autógyáraktól egész térségek függnek. A győri Audi nemcsak a saját dolgozóit eteti. Számtalan vállalkozás biztosít nekik alkatrészeket, építőanyagot, orvosi ellátást, lakást, étkezést, fuvart úton és vasúton. Ha eltűnnének, az olyan lenne, mintha a megyéből kihúznák a dugót.
Mit lehet tenni? A magyar állam nem tud az Audi vagy a BMW helyett felépíteni egy új vállalatot, amely ennyi embert átvehet. Ez a hatalmas Kínának is csaknem egy évtizedbe telt. Leginkább abban reménykedhetünk, hogy a történelem megismétli magát. Ahogy a halálra ítélt Ikarus és a leépülő Rába helyére új cégek jöttek, úgy most is jöhetnek mások. De az átmenet fájni fog nagyon sok magyar embernek is.


