Idén is megrendezték az IgNobel-díjátadót. Ez a díj az igazi Nobel-díj egyfajta paródiája. Az elismerést a nemzetközi tudományos életnek azok a szereplői kaphatják meg, akiknek a tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy mulatságos ajánlásokhoz vezetett. Vagy ahogy a felhívás szól: „olyan eredményekről van szó, amelyek először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”.
A díjat kezdetben nagyon sok tudós sértőnek találta. Volt is belőle kellemetlenség, ha valaki megkapta. Ma a kutatók már nyitottabbak a szórakoztató tudományos eredményekre, sőt, az IgNobel-díjakat igazi Nobel-díjasok adják át.
Tavaly magyar tudósok is nyertek a gálán egy pénzfeldobós kísérlettel. Az idei évben tésztaszószos, büdös cipős és részeg denevéres tanulmányok is születtek!
Irodalom kategóriában a már elhunyt William Bean nyert, aki harmincöt éven keresztül dokumentálta és elemezte, milyen sebességgel növekszik az egyik körme. Az orvos minden hónap első napján egy éles reszelővel keskeny barázdát vésett a körömágybőrébe, majd megmérte, hogy a kis csík milyen gyorsan érte el a körme tetejét.
32 éves korában 116 napba telt, mire a barázda eljutott a köröm végéig, 67 éves korára ez az idő 153 napra nőtt. Megállapította, hogy az egyes körmök különböző sebességgel nőnek, a nagylábujj körme például jelentősen lassabban, mint a hüvelykujjaké.
Nyelvtanulás, erjedt gyümölcs
Az IgNobel-békedíjat olyan holland, német és brit tudósok kapták, akik bebizonyították, hogy némi alkohol után az emberek jobban beszélnek idegen nyelveket. Vagyis, ha valamelyest levetkőzik a gátlásaikat, akkor bátrabban társalognak.
De nem mindenkin segít az alkohol. Repülés kategóriában olyan tudósok nyertek, akik rájöttek, hogy az ittas denevérek rosszabbul tájékozódnak és lassabban repülnek, mint a józan társaik. Ehhez a kutatáshoz a nílusi repülőkutyát vizsgálták meg (ami a nevével ellentétben a denevérek rendjébe tartozik). Ez az állat gyümölcsöket eszik, néha olyanokat is, amelyek túlértek, így az erjedés hatására megjelent bennük némi alkohol. A tudósok szerint a részeg állatok nagyobb eséllyel mennek neki ennek-annak.
A gyermekgyógyászat IgNobel-díját egy több mint harmincéves kutatás kapta, amelyben azt vizsgálták, hogy érzi-e a csecsemő az anyatejen, szoptatás közben, ha az anyja előtte fokhagymát evett. Az eredmény? A babák szívesebben és hosszabban táplálkoznak, ha a semmi máshoz nem hasonlítható szagot megérzik az anyatejen.
Gyíkok és pizzáik
A díjátadó fénypontjai közé tartozott az a csoport, amelyik rájött, hogy az Afrikában élő gyík, a telepes agáma milyen pizzafeltétet szeret a legjobban. A négysajtosat.
A fizikai díjat egy javarészt olasz tudósközösség nyerte. Ők a cacio e pepe nevű tésztaétel tulajdonságait vizsgálták, és az volt a céljuk, hogy főzés közben ne csomósodjon be a tésztaszósz. A cacio e pepe vagyis „sajt és bors” tészta miatt nemrég óriási balhé tört ki, erről itt írtunk bővebben.
Más furcsa gasztronómiai kutatások is születtek. Egy csapat tudós konkrétan azt vizsgálta, hogy mi lenne, ha teflont ennénk. (Kérjük, ne próbáld ki.) A teflont leginkább tapadásmentes bevonatként használják a serpenyőkben és az edényekben. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az ételekbe porított teflont kevernek, akkor az csillapítja az éhséget, mégpedig úgy, hogy egyáltalán nem hizlal, hanem egyszerűen távozik a szervezetből. Szerencsére az elméletüket még csak patkányokon vizsgálták. Nem mutattak mérgezéses tüneteket, viszont sokat fogytak.
Csíkos átverés
Egy japán kutatócsoport azt vizsgálta, hogy kevesebb légy száll-e a tehenekre, ha azokat zebrákra festik át. Röviden és tömören: a csíkoknak köszönhetően a tehenek kevesebb legyet vonzottak.
Két indiai mérnök azt vizsgálta, hogy – szó szerint idézzük – „hogyan befolyásolja a büdös cipő a cipőtartó használatának élményét”. Vagyis, hogy mit lehetne csinálni a bűzlő lábbelikkel, amelyektől bűzlik a cipősszekrény is. A cipők a lábizzadás, a mosás és a szellőztetés hiánya miatt a szagokat okozó Kytococcus sedentarius baktérium melegágyává válnak. A tudósok tehát megtervezték a saját szekrényüket. Ezekbe baktériumölő csöveket szereltek, amelyek UV-sugarakat bocsátanak ki magukból. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha a cipőket két-három percig a csövek alá teszik, akkor elpusztulnak a baktériumok és a szag is megszűnik.
Ahogyan az már hagyomány lett, a gálán a közönség papírrepülőket hajtogatott és dobált, hogy így tisztelegjen a nyertesek előtt.
Források: Nature. Ars Technica. Guardian.
