Az Európai Unióban drámaian romlik a diákok matematikai teljesítménye. Ez a tavalyi évben az Európai Bizottság által készített Oktatási és Képzési Figyelőből derült ki, de a közelgő Pí-nap miatt ismét reflektorfénybe került (erről bővebben a cikk alján).
Az eredmények szerint az unióban négy év alatt 6,6 százalékkal nőtt a matekból alulteljesítők aránya. Magyarországon is nő a számuk, de összességében valahol a középmezőnyben vagyunk az EU-s országok listáján.
Hasonló adatokra jutottak magyar kutatók is: ők összevetették mindenféle iskolai felmérés eredményeit, hogy megnézzék, hogyan teljesítenek rajtuk a magyar diákok más ország diákjaihoz képest. A konkrét kérdés az volt, hogy hogyan alakult a magyar diákok szövegértése, matek és természettudományos ismerete azóta, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz.
Kiábrándító megállapításra jutottak: az elmúlt két évtizedben egyre rosszabb lett a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén. A vizsgálatból kiderült, hogy az olvasás és a szövegértés még egész jól megy a diákoknak az alsó tagozatban. A baj csak az, hogy mivel ezekre a készségekre később nem fektet túl nagy hangsúlyt az iskola, azok jócskán leromlanak a középiskoláig.
Milyen tesztekről van szó?
A magyar gyerekek tudását időnként mindenféle mérésekkel tesztelik, például:
- PISA (Programme for International Student Assessment),
- TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study),
- PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study).
Ezek abban is különböznek egymástól, hogy másfajta módszerekkel másfajta készségeket mérnek. A matematikai tudást (is) mérő TIMSS-felmérés alapján Magyarország nem áll rosszul, sőt, a mindenkori rangsor első harmadában szerepel. Ott vannak viszont a PISA- eredmények, ahol beestünk az átlag alá a romló eredmények miatt.
A kutatók szerint ez a hatalmas eredménykülönbség többek között annak is köszönhető, hogy a TIMSS az iskolai matematikatudásra fókuszál, a PISA pedig a hétköznapi matektudást méri. Ez tehát azt jelenti, hogy papíron még megy a matek, de ezt a tudást nem nagyon tudják alkalmazni a való életben. A természettudományokkal is hasonló a helyzet.
És mi az a pí-nap?
Március 14-én, Albert Einstein születésnapján ünnepeljük a nemzetközi pí-napot. A pí (π) a matematika legismertebb száma, a kör kerületének és átmérőjének a hányadosa. Két tizedesre kerekítve 3,14. Valójában a tizedesvessző után a szám végtelen, és mivel nincsenek benne ismétlődő elemek, ezért csak matekzsenik szoktak azzal versenyezni egymással, hogy ki tudja tovább felsorolni a pí számjegyeit. Modern számítástechnikai módszerekkel már 100 billió (1014) jegyét is kiszámították a pínek, mégsem fedeztek fel a számjegyek közt semmilyen mintázatot.
(444, Európai Bizottság, Mateking)
