A filmekben és sorozatokban visszatérő elem, hogy az FBI emberei rárúgják valakire az ajtót, hangosan kiabálnak, hogy fel a kezeket, majd mindenkit letepernek a földre. De mi az az FBI és pontosan hogy működik? Ezt kérdeztétek tőlünk a minap, szóval össze is gyűjtöttünk néhány adatot nektek.
Az FBI (Federal Bureau of Investigation), vagyis Szövetségi Nyomozó Iroda az Egyesült Államok szövetségi szintű (minden tagállamra kiterjedő) nyomozóhatósága. Az igazságügyi minisztérium alá tartozik, de nem úgy kell elképzelni, mint egy nagy nemzeti rendőrséget, mert a bűnüldözés elsősorban a helyi rendőrök feladata mindenhol. Az FBI akkor jön a képbe, ha valaki megsérthette az országos hatáskörű törvényeket.
Például olyan súlyos bűntényekkel, mint a gépeltérítés, szervezett bűnözés, kiberbűnözés és így tovább. A 2001. szeptember 11-i (más néven 9/11) terrortámadást követően az FBI legfőbb feladata a terrorelhárítás lett. A szervezet emberei a legmagasabb szinteken, sokféle területen nyomozhatnak. Az eredményeikről jelentenek a washingtoni főügyésznek, valamint az ügyészi hivataloknak.
(Jó, és mi a másik hárombetűs, a CIA? Nos, a Central Intelligence Agency, vagyis Központi Hírszerző Ügynökség inkább a külföldi hírszerzésre összpontosít, és nincs bűnüldözői hatásköre. A feladata a nemzetbiztonsági információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése a világ minden tájáról, akár titkos akciók végrehajtása.)
Az FBI kiképzőhelyét, Quanticót is sokszor emlegetik a nyomozós filmekben, de a szervezet központja Washingtonban van.
Meglepő módon Budapesten is van FBI Akadémia. Az amerikai és a magyar kormány 1995-ben hozta létre a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát (International Law Enforcement Academy, ILEA), ahol a quanticói akadémiához hasonlóan alakították ki a rendészeti programot. A programokon több ország tanulói is részt vesznek, de két helyet a magyar rendőrök kapnak.
Hogy jött létre az FBI?
Az Egyesült Államok a történelmének valamivel több mint felében elvolt egy általános célú nyomozóügynökség nélkül. Az igazságügyi minisztériumot 1870-ben hozták létre a szövetségi törvények végrehajtására, de nem voltak saját nyomozói, néhány vizsgálathoz sokszor magánnyomozókat kellett felbérelnie.
1908-ban Charles Bonaparte legfőbb ügyész (aki rokona volt a francia császárnak, Napoléon Bonapartenak) megelégelte ezt, és az igazságügyi minisztériumon belül létrehozott egy néhány fős nyomozószervet. A nyomozóknak jelenteniük kellett a minisztériumnak. Azon dolgoztak, hogy a bűnözők az államhatárok átlépésével ne úszhassák meg a büntetésüket.
Az ügynökség szinte azonnal heves viták tárgyává vált. Az FBI (bár ekkor még csak Nyomozóirodának hívták) egyre csak nőtt, a Kongresszus néhány tagja pedig attól tartott, hogy a szervezet visszaélhet a frissen szerzett hatalmával. De ezt már nem volt idő átgondolni. 1917-ben, amikor az Egyesült Államok belépett az I. világháborúba, az FBI felhatalmazást kapott arra, hogy nyomozzon azok ellen, akik megkapták a behívót, de próbáltak megszökni.
Ebben az évben csatlakozott az Igazságügyi Minisztériumhoz J. Edgar Hoover, akkor még ügyvédként. Az igazságügyi miniszter különleges asszisztense lett, 1924-ben pedig be is ültették a Nyomozóiroda igazgatói székébe. (Hoover 1972-ben bekövetkezett haláláig a szervezet élén maradt. Ez rekord idő, 48 év!)
Az igazgató brutális tempóban bővítette és szervezte át az FBI-t. Bűnügyi laboratóriumot hozott létre, megalkotta a központi ujjlenyomat-nyilvántartást. Miután magas rangú bűnözőket fogott el, az FBI ismertsége megnőtt. Hogy népszerűsítsék az irodát, a nyomozók elkezdték nyilvánosságra hozni a rendőrség által körözött szökevények listáját.
1935-ben Hoover nemzeti akadémiát alapított, hogy különleges ügynököket képezzen ki. Ebben az évben lett az iroda neve hivatalosan is Federal Bureau of Investigation. A II. világháború alatt az FBI feladata volt a katonaszökevények és a behívók elől menekülők elfogása. A háború után az iroda az Egyesült Államokon belüli valós és állítólagos kommunista tevékenységek kivizsgálására összpontosított.
Botrányok az FBI körül
A következő két évtizedben az FBI titkos eszközökkel igyekezett üldözni a veszélyes csoportokat, de a kémelhárítási programot (amit COINTELPRO-nak hívtak) aztán afroamerikai polgárjogi szervezetek és a liberális háborúellenes szervezetek ellen is bevetették. Kritizálták is Hoovert emiatt, a 70-es években pedig hivatalosan is megszüntették az ilyen műveleteket. Azt persze mindenki elismeri, hogy Hoover nagyon olajozott bűnüldöző gépezetet hozott létre a munkája során.
De miután meghalt, kiderült, hogy Hoover irányítása alatt rengeteg pénz ment politikai, és nem bűnüldözési célokra. Ráadásul a Watergate-botrány (ez egy politikai botrány volt a hetvenes években, ami Nixon elnök lemondásához vezetett) is közbeszólt, amiben az FBI is érintett volt a vizsgálatok miatt. Az iroda hírneve nagyon sokat romlott, ezért a következő években az újabb igazgatók azon dolgoztak, hogy ezt helyrehozzák. Mérsékelt sikerrel jártak.
Az FBI hatékonyan működik, de időnként újabb botrányok árnyékolják be a működését. Fény derült már hiányos nyomozásokra, súlyos ferdítésekre a bűnügyi laborban, és kémkedésre egy rakás politikai aktivista csoport után (ismét). De nagy szerepet játszott a 2016-os amerikai elnökválasztásban is, ami Hillary Clinton vereségével ért véget.
Források: FBI, Britannica, Wiki.