Június elsején a híres svéd klímaaktivista, Greta Thunberg több társával tengerre szállt Olaszországban. A vitorlással a Gázai övezetbe készült, ahova segélyeket akart vinni. Az út másik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az ott zajló háborúra Izrael és a palesztinok közt, valamint az ezzel járó éhezésre és szenvedésre. A hajón rajta kívül tizenegy társa utazott, köztük a Trónok harca című film színésze, Liam Cunningham és egy palesztin származású európai parlamenti képviselő is. Thunberg korábban népirtással vádolta Izraelt, szerinte a zsidó állam több tízezer ártatlan palesztin haláláért felelős.
Miért dúl háború a palesztinok és Izrael között a Gázai övezetben?
Izrael állam térségében az elmúlt évtizedekben rendszeresek voltak a fegyveres konfliktusok, ennek hátteréről ebben a cikkben írtunk nektek. De 2023 októberében a Hamász nevű palesztin terrorszervezet különösen kegyetlen csapást mért izraeli civilekre. Rengeteg embert megöltek és többszáz izraeli civilt ejtettek túszul. Erre válaszul Izrael háborút indított a Hamász ellen a Gázai övezetben.
Ez a térség meglehetősen sűrűn lakott terület, a terrorista csoportok pedig olyan föld alatti barlangokban bujkáltak, amik fölött lakóházak voltak. A harcoknak így rengeteg civil áldozata lett, köztük sajnos nagyon sok gyerek is. De nemcsak emiatt, hanem az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek hiánya miatt is veszélybe került a palesztin civilek élete. Nekik egyébként a háború elején megengedték, hogy elhagyják a térséget, viszont sokuknak nem volt hova menni, a környező arab államok pedig nem lelkesedtek különösebben azért, hogy befogadják a palesztin menekülteket.
A világ egy része Izrael ellen fordult
Izrael célja a harcokkal az, hogy teljesen megsemmisítse a Hamászt, illetve hogy a fogságban lévő túszokat kiszabadítsa. A hírek szerint még 56 izraeli túsz van a palesztinok fogságában. Közülük húszról tudni lehet, hogy még életben vannak. A világ közben aggódva figyeli, hogy a palesztin áldozatok száma folyamatosan nő. Nagyon sok országban tüntetettek is emiatt Izrael ellen. Amerikában a Trump-kormány ezeket a tüntetéseket antiszemitának, azaz zsidóellenesnek nevezte. Mivel több ilyen demonstráció az elit egyetemeken zajlott, erre is hivatkozva vonta meg az amerikai kormányzat a pénzügyi támogatást mások mellett a Harvard Egyetemtől.
Greta Thunberg és társai tehát azért indultak útnak, hogy segélyeket vigyenek az izraeli blokád alá vett Gázai övezetbe. A hajójukon egyébként csak jelképes mennyiségű élelmiszer volt, a céljuk tehát tényleg a figyelemfelhívás volt. Izrael egyébként az egész küldetést a Hamász támogatására irányuló propagandaakciónak nevezte, a vitorlást pedig „szelfijacht”-ként emlegették az izraeli sajtóban.
A hajót hétfő hajnalban feltartóztatta az izraeli hadsereg. Thunberg és társai szerint megtámadták őket és jogtalanul szállak fel a hajóra az izraeli katonák. Ezen a véleményen van az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő szervezet is, szerintük az aktivisták letartóztatása sérti a nemzetközi jogot és veszélyeztette a hajón lévők biztonságát. Izrael mindezt tagadja, a hajó legénysége pedig sértetlenül partot ért.
Az aktivistákkal a Jerusalem Post című izraeli lap szerint megnézettek egy dokumentumfilmet a Hamász 2023-as támadásáról. Az izraeli hatóságok azt akarták elérni, hogy ne csak palesztin nézőpontból lássák a gázai helyzetet a vitorlás utasai. Ezután pedig kiutasították őket az országból. A hírek szerint Greta Thunberg és három társa már el is hagyta Izraelt, a többiek hazajuttatása pedig folyamatban van.
Kiemelt kép forrása: Facebook/Greta Thunberg
