A Naprendszer legszebb dísze a Szaturnusz. A látványos gyűrűkkel ékesített gázbolygót mindenki ismeri. Sok fantasztikus filmben tűnnek fel hasonló gyűrűs bolygók, gyakran az uralkodók lakhelyeként. De mi lenne, ha a Földnek is volna gyűrűje?
A Szaturnusz nem az egyetlen gyűrűs bolygó, csak az övé a legfényesebb. Van ilyen ékessége a Jupiternek, az Uránusznak és a Neptunusznak, valamint egy csomó kisebb égitestnek is. A gyűrű mindenféle törmelékből áll, ami a bolygó körül kering; főleg kődarabokból és jégből. Valószínű, hogy a Földnek is volt ilyenje néhány millió évig, csak aztán ennek egy része leesett meteorként, a többiből pedig kialakult a Hold.
Ha a Földnek gyűrűje lenne, annak a Holdnál közelebb kellene keringenie ahhoz, hogy a bolygó gravitációs mezejében maradhasson. Nagyon jól nézne ki! Az űrből olyasmi lenne, mint a Szaturnuszé, a felszínről pedig fényes, állandó szivárványként ragyogna. Egy ilyen gyűrű bevilágítaná az éjszakákat, egész jól látnánk a fényénél.
Persze nem mindegy, honnan nézzük. Az Egyenlítő környékén egy pengevékony csíkot látnánk csak. De például Magyarországról szép, széles sávokban rajzolódna a déli égboltra.
Annyira fényes nem lenne, mint a Szaturnuszé, az ugyanis jelentős részben jégből van. Mi túl közel vagyunk a Naphoz ahhoz, hogy a jég ilyen mennyiségben megmaradjon. De így is szép látványosság volna.
Jó kérdés, hogyan alakult volna az élet és az emberiség történelme egy ilyen gyűrű árnyékában. Az árnyék szó szerint értendő. A keringő törmelék elég sok napfényt venne el az alatta lévő földfelszíntől. Sokkal keményebb teleket hozna, ugyanakkor valószínűleg melegebb nyarakat is, a visszavert fény miatt. Nem tudjuk kiszámolni, hogyan hatna a vallásokra, hiedelmekre, de szinte biztos, hogy az istenek lakóhelyeként szerepelne a mítoszokban. A tudósok pedig szorgalmasan figyelnék a változásait, a Földnek a gyűrűre vetett árnyékát. Ebből bizonyára sokkal előbb rájöttek volna, hogy egy gömbön élünk. Talán a kozmikus gépezet működésének más titkaira is. A gyűrűk jelenléte valószínűleg segített volna a tömegvonzás, a fizika megértésében.
Az űrkutatást ugyanakkor akadályozná ez a nagy rakás törmelék. Az űrszemét már most is elég sok gondot okoz, pedig csak azzal kell számolnunk, amit mi magunk lőttünk fel. A sok millió kődarab elzárná előlünk az űr jelentős részét. Ettől még ki tudnánk jutni oda, csak sokkal nehezebben.
Egy ilyen gyűrű, épp a több millió darabja miatt, nem teljesen stabil. Az alkotórészei ütköznek, kóvályognak, letérnek pályájukról. A gyűrűs bolygók ezért időnként komoly bombázást szenvednek el a kificamodott darabkáktól. Ez egy lakott, városokkal borított Földön atomtámadáshoz hasonló katasztrófákat jelentene, és ehhez nem is kell telitalálat.
Szóval végül is nem nagy baj, hogy a mi bolygónknak nincs gyűrűje. Kapunk tőle helyette egész élhető időjárást, izgalmas és hasznos élővilágot és nyugalmat. Nem minden a szépség!
