A szőlő évezredek óta összefonódik az emberiség történetével, hiszen már az őseink is abból csinálták a bort. De ez nem lett volna így, ha a dinoszauruszok nem tűnnek el a bolygóról, legalábbis egy új kutatás szerint.
Amikor 66 millió évvel ezelőtt egy aszteroida becsapódott a Földbe, kiirtotta a hatalmas, nehézkes állatokat, és megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy más élőlények és virágok is kifejlődhessenek.
Egy csapat tudós most 19-60 millió éves megkövesedett szőlőmagokat gyűjtött be és vizsgált meg. Ezeket Kolumbiában, Panamában és Peruban fedezték fel. Arra voltak kíváncsiak, honnan indult a szőlő és terjedt el az egész világon.
A kutatás vezetője szerint ezek a legősibb szőlők, amelyekre a világnak azon a felén bukkantak, és csak pár millió évvel fiatalabbak a bolygó abszolút győzteseinél. A legrégebbi szőlőmagkövületeket Indiában tárták fel, azok nagyjából 66 millió évesek.
Az állatok lágyszöveteihez hasonlóan a gyümölcsök húsa sem fosszilizálódik (vagyis kövesedik meg), de a magvak igen: ezek segíthetnek megérteni a tudósoknak, hogy milyen növények voltak jelen a földtörténet különböző szakaszaiban. A kutatók szerint a felfedezésükből az derül ki, hogy csak a dinoszauruszok kihalása után kezdett elterjedni a világon a szőlő.
Bár a szőlőmagkövületek aprók, az alakjuk, a méretük és egyéb jellemzőik miatt a tudósok könnyen azonosítják őket. Ezek után CT-vizsgálatoknak vetik alá a magvakat, hogy tanulmányozzák a belső szerkezetüket.
„Mindig az állatokra, a dinoszauruszokra gondolunk, amikor a becsapódásról van szó, mert őket érintette a legnagyobb mértékben, de a kihalásuk a növényekre is óriási hatással volt” – magyarázta a kutatásvezető, aki szerint az erdő az idők során úgy rendeződött vissza, hogy megváltozott a növények összetétele.
A dinoszauruszok eltűnése után a trópusi erdők benőttek, és a fák rétegei aljnövényzetet és lombkoronát alkottak. Ezek a sűrű erdők megnehezítették a növények számára, hogy fényt kapjanak, így egymással versenyeztek az erőforrásokért. A kúszónövények (mint például eredetileg a szőlő) előnyben voltak, hiszen feljutottak a lombkoronához.
A dinók kihalásával persze nem csak a növények, hanem a madarak és az emlősök is jól jártak, mivel elkezdték benépesíteni a Földet, ezzel pedig valószínűleg hozzájárultak a szőlőmagok elterjedéséhez. (CNN, IFL Science)
