Minden gyerek már pici korában megismeri a léggömböt. Az otthon felfújt lufi is jó játék, a héliummal töltött pedig szinte varázslat, hiszen felfelé száll. A katonák viszont már csak olyanok, hogy ha meglátnak valamit, azonnal azon kezdenek gondolkodni, hogyan lehetne belőle fegyver.
A háborúkban nem mindig a legfejlettebb szuperfegyverek játsszák a döntő szerepet. Az ukrajnai és az iráni harcok főszereplői is a drónok, amiket minél olcsóbban igyekeznek gyártani. Nem csoda, hogy a ballonokban is láttak fantáziát a hadvezérek.
Az első léggömbös támadást több mint 170 éve, 1849-ben indította az osztrák hadsereg Velence városa ellen. Ehhez hőlégballonokat használtak: papírból készült zsákok alá erősítettek egy égőt, valamint egy kis időzített bombát. A támadás nem sikerült, mert a szél össze-vissza fújt, és a néhány célba ért bomba nem okozott komoly károkat.

A légierő a huszadik században jelent meg, és az első világháborúban már hatalmas, hidrogénnel töltött léghajók is dolgoztak bombázóként. Ám a motoros repülőgépek hamarosan felülkerekedtek rajtuk.
A második világháborúban már léteztek kezdetleges robotrepülők is, ezekről itt írtunk. És ekkor újra előkerült a lufi. Már voltak igazi, tömeggyártott gumiléggömbök. Ezeket két nagyhatalom vetette be nagy számban: Nagy-Britannia és Japán.
Amikor a lufik lekapcsolták a villanyt
A britek felismerték, hogy a szél tőlük általában Németország felé fúj. Ezt kihasználva körülbelül százezer léggömböt indítottak az ellenség felé. Ezek persze a szülinapi lufidnál jóval nagyobb ballonok voltak, amik eredetileg meteorológiai mérésekhez készültek.

A léggömbök egy része gyújtóbombákat szállított, amiket egy időzítőszerkezet dobott le. Persze célozni így nem lehetett, de abban bíztak, hogy sikerül itt-ott felgyújtani erdőket vagy termőföldeket. Más ballonokra pedig hosszú acéldrótot erősítettek. Ezek voltak a leghatásosabbak. A ballont úgy szerkesztették meg, hogy a drót végét a földön vonszolja. Így előbb-utóbb keresztülhúzta egy nagyfeszültségű távvezetéken, és ezzel zárlatot okozott. Rengeteg áramkimaradást és elektromos tüzet sikerült így előidézni, sőt egyszer leégett egy egész erőmű egy ilyen drótos lufitól. A németek kénytelenek voltak vadászgépeket küldeni a léggömbök ellen – és így kevesebb gépük jutott a brit bombázókra.
Léggömbök az USA ellen
Japán az Egyesült Államokat próbálta léggömbökkel bombázni. Nagy papírballonokat építettek, amelyek a Csendes-óceán felett jutottak el Amerika fölé. Egy ügyes kis gépezet szabályozta a magasságukat, majd az előre kiszámolt időben kioldotta a gyújtóbombát. A cél itt is az erdőtüzek okozása volt. Ám a tízezer ballon gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hozott. Nagyon kevés jutott el a célba, és sok kárt ezek sem tettek. Viszont így is ez volt a világ első interkontinentális fegyvere, amely egy másik földrészt tudott támadni.

A szovjet-amerikai hidegháború elején még használtak ballonokat felderítésre, de ezek helyét hamar átvették a műholdak. Az amerikaiak azonban továbbra is indítottak léggömböket politikai tartalmú röplapokkal. Ezek arra voltak jók, hogy idegesítsék a szovjeteket, akik sokszor vadászgépekkel próbálták lelőni a lufikat. Ez igen nehéz feladat egy gyors sugárhajtású géppel, ezért külön fejlesztésekbe kezdtek, hogy külön ballonvadászuk legyen. Ezzel az amerikai fél el is érte a célját: fillérekből kényszerítette az oroszokat drága kiadásokra.
És még mindig repülnek
És a katonák még ma, az AI-vezérelt drónok korában sem engedték el a lufit. 2023-ban az Egyesült Államok megdöbbenve vette észre, hogy napok óta libeg a fejük felett egy jókora ballon, megrakva egy csomó napelemmel meg antennával, mindenféle kamerával és szenzorral.

Ez egy kínai kémléggömb volt, ami csendesen, a radarok számára majdnem láthatatlanul lopakodott a légtérben, és nyilván mindent rögzített, amit látott és hallott. A ballont végül egy F-22-es lopakodó vadászrepülő lőtte le. Szinte biztos, hogy az az egy felszállás és a rakéta sokkal többe került, mint a kínai ballon az összes műszerével.
Szóval a léggömb ma is hatékony eszköz. Üzemanyag és energia nélkül képes a levegőben maradni nagyon sokáig, és nehezen észlelhető radarokkal. Igaz, hogy az irányítása nehéz, de egy lopva osonkodó ballon sok titkot láthat akkor is, ha csak sodródik. Lehet, hogy a hadseregek már dolgoznak az új lufielhárító fegyvereken is!


