Arra a kérdésre, hogy mi az ország legmagasabb pontja, mindenki rögtön rávágja, hogy a Kékes. A Mátrában található hegy magassága viszont már nem annyira egyértelmű. Az iskolában 1014 méteresnek tanultuk, a Wikipedia már 1015 métert ír. Ráadásul mindkét adat helyes. A magasság a tengerszint feletti méretet mutatja, de nem árt tudni, melyik tengerhez képest mérünk. A Kékes a Balti-tenger szintjéhez mérve 1014, az Adriaihoz mérten pedig 1015 méter magas. Ráadásul a hegy viharos gyorsasággal el fogja veszíteni az előnyét a többi magyar csúcshoz képest, és előbb utóbb már nem a Kékes lesz Magyarország legmagasabb pontja.
Persze a viharos gyorsaságot a Föld történetéhez képest kell érteni. A Mátra viszonylag fiatal hegységnek számít a maga 15-18 millió évével, de a szomszédos Bükk valamikor 300-320 millió éve keletkezett. A hegyek mérete pedig folyamatosan változik. Az időjárás, a növényzet, az emberi tevékenységek állandóan alakítják a hegyek felszínét. De mélyben is vannak olyan mozgások, ami miatt a hegyek nőhetnek is.
A Kékest például a Bükkben található Szilvási-kő fogja leszorítani a dobogó legfelső fokáról. A Szilvási-kő ma még csak 960,7 méter magas, de a geológiai mozgások miatt a magassága évente 2,5 centit nő. 2014 óta ez a Bükk legmagasabb csúcsa, akkor előzte meg méretben az addigi legmagasabb pontot, az Istállós-kőt. Ha ebben az ütemben nő, nagyjából 4200-ban megelőzi a Kékest is. 2200 év pedig a Föld története szempontjából szempillantásnak tűnik.
