Idén negyven éve mutatták be a Nulladik óra (eredeti címén: The Breakfast Club) című filmet. És hiába ennyire régi, ma is abszolút nézhető. Egyrészt, mert a kamaszok hasonlóképp gondolkodtak a nyolcvanas években is a szüleikről, mint ti, és ugyanolyan fura, félelmetes és izgalmas volt a világuk, mint a tiétek. A körülmények, díszletek, zenék persze teljesen mások, de legalább azt is megnézhetitek, hogyan éltek az amerikai tinédzserek negyven évvel ezelőtt.
A sztori öt, egymástól teljesen különböző gimnazistáról szól, akiket egy szombaton büntetésül összezárnak az iskolában. Nem ismerik egymást, látszólag semmi közük egymáshoz. Az a feladatuk, hogy a büntetés alatt írjanak meg közösen egy esszét arról, hogy milyennek látják magukat. Az együtt töltött nyolc óra alatt persze megismerik egymást, és kiderül, hogy ki miért olyan, amilyen. Rájönnek, hogy hiába tartoznak más és más klikkhez a suliban, igaziból egy csomó mindenben hasonlítanak egymáshoz.
A filmet a kritikák minden idők egyik legjobb ifjúsági filmjének tartják. A zenéje is zseniális. Nagyon sok későbbi film és sorozat utal a Nulladik órára, így kiemelt helye lett a popkultúrában is.
Az a John Hughes rendezte, akinek a nevéhez olyan filmek is köthetők, mint a Reszkessetek, betörők!, a Dennis, a komisz vagy a 101 kiskutya. A filmet magyar szinkronnal a videa-n meg tudod nézni. Elvileg 12 éves kor fölöttieknek ajánlják.
