Nyáron, ha nyitva van az ablak, jobban feltűnhet, hogy a tücskök, a békák, a kakasok és más állatok iszonyatos hangerővel magyaráznak. De így szép – a természet változatos, mi pedig jobban tesszük, ha megtanulunk békében élni vele. Nincs mindenki így ezzel. Tavaly és idén is felütötte a fejét Budapest XIV. kerületében az a probléma, hogy
egy patakpartra épült társasház lakói teljesen kiborulnak a brekegéstől.
A lakóparkot annak idején kifejezetten természetközeli élőhelyként hirdették meg az építői. De úgy fest, néhány család számára most már túlságosan is természetközeli a lakópark. 2024-ben a lakók az önkormányzatnál panaszolták be a békákat, mert azok túlságosan hangosak éjjel, és állítólag pihenni sem lehet tőlük. Az ügy viszonylag gyorsan véget ért, a legnagyobb magyar természetvédelmi egyesület leszögezte, hogy a Rákos-patakban élő tavibékák és kecskebékák hangosak ugyan, de ettől még védett állatok, ezért eltávolítani vagy elpusztítani őket bűncselekmény.
Idén arról szólnak a hírek, hogy a lakók kerítéssel záratnák ki a békákat a vízből, és valahogy megakadályoznák, hogy az állatok szaporodjanak. Addig mentek, hogy megmérették, hány decibelen brekegnek a békák, de a jogszabályok persze azóta sem változtak: a védett fajok szaporodását megakadályozni vagy megzavarni is tilos, az önkormányzat továbbra is a békák mellé állt.
Brekeke brekeke
De mégis miért hangoskodnak a békák? Nos… a szerelem miatt. A békák főleg azért brekegnek, hogy magukhoz vonzzák a párjukat. A hím békák akkor brekegnek, amikor szeretnék felhívni a nőstények figyelmét, még akkor is, ha nem látnak, hallanak egyet sem a környéken. A békák szaporodási időszaka általában tavasszal és nyár elején van. Ez fajtól függően változhat, de többnyire áprilistól augusztusig tart.
A békák azért is brekegnek, hogy megjelöljék a területüket, illetve jelezzék a közelgő veszélyt. Vagyis így kommunikálnak. Az állatoknak vannak hangszálaik, de van egy felfújható torokzacskójuk is, amelyek felerősítik a hangszálak rezgéseit. Érdekes, hogy amikor brekeg egy béka, nem nyitja ki a száját, csak mozdulatlanul üldögél.
Kukurikú és cirip
Hasonló a helyzet a kakasokkal is, akik szintén a területüket jelölik a kukorékolással. Ezzel jelzik, hogy ők irányítanak, és így kommunikálnak a mellettük kapirgáló társaikkal. A kakasok gyakran hajnalban kezdik a hangoskodást, hogy jelezzék a nap kezdetét és felébresszék a tyúkólt.
De kukorékolással jelzik azt is, ha valamilyen táplálékot találtak, és azt is, ha veszélyt észlelnek. Egyáltalán nem ritka, hogy délben, délután és még este is zajonganak, ugyanis reagálhatnak a fényre, a mozgásra és az emberekre is. Néhány évvel ezelőtt egy japán kutatócsoport utánajárt, hogy mégis honnan tudják a kakasok, hogy mikor van hajnal. Arra jutottak, hogy az állatok belső órája nagyon megbízhatóan működik, még összezavarni is nehéz!
A tücskök is a párkeresés miatt ciripelnek, másodpercenként akár háromszor-négyszer is. Őket reggel vagy délelőtt alig hallani, leginkább este zeng az énekük, amit úgy adnak ki, hogy összedörzsölik a szárnyaikat. Csak a hímek ciripelnek, sőt, nagyon sajátos az énekük. Amikor közeledik egy nőstény, kissé változtatnak a ciripelésen. Ezzel biztosítják a nőstényt arról, hogy bátran jöhetnek.
Hang nélkül
Az tehát világos, hogy a kakas, a béka és a tücsök világgá kiabálja, ha akar valakit vagy valamit. De mi a helyzet a gyíkokkal és a gilisztákkal, amik nem szólnak egy szót sem?
A gyíkok látható jelzéseket adnak, hogy párra találjanak, például: farokcsóválás, szájtátogatás, fejbiccentés. Egyes gyíkok megváltoztatják a színüket, vagy konkrétan fekvőtámaszokat csinálnak, hogy jeleket küldjenek a leendő partnereiknek.
A gyíkok párzásában az úgynevezett feromonok is szerepet játszanak. Ezek a természetben (állatokban és emberekben is) megtalálható kémiai vegyületek, amelyek segítségével a gyíkok közelebb kerülhetnek egymáshoz. Vannak gyíkok, amelyek az érintést használják arra, hogy közvetítsék a vágyaikat. Például a hím komodói varánusz megérint egy nőstényt, hogy lássa, vonzó-e a számára.
A giliszták még hátrányosabb helyzetben vannak, ha a párválasztásról van szó, hiszen szemük sincsen. Cserébe hím és női nemi szerveik is vannak, vagyis annyira azért nincsenek egymásra szorulva. Ők is feromonokat bocsátanak ki, hogy magukhoz vonzzák a többi gilisztát. Amikor egy másik giliszta megérzi a feromont, elindul a forrás felé, ezzel növelve az esélyt a találkozásra.
Források: Britannica. U.S. Fish & Wildlife Service. Australian Museum. AZ Animals. Vedantu. Sciencing. 444. Telex.
