A napokban megjelent a jövőre érkező Toy Story 5 című film előzetese. Egyáltalán nem biztos, hogy a legfiatalabb olvasóink ismerik az eddig elkészült négy rész történetét, hiszen az első Toy Story 30 évvel ezelőtt debütált a mozikban. Nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is nagyon népszerű lett, ráadásul történelmet írt.
Ez volt a legelső hosszabb játékfilm, amit teljes egészében CGI-jal, vagyis számítógéppel létrehozott képekkel készítettek. A CGI a Computer-Generated Imagery kifejezés rövidítése.
Miről szól a Toy Story?
A cselekmény főszereplői egy Andy Davis nevű nyolcéves kisfiú játékai. Ők – ha az emberek nincsenek a közelben – életre kelnek. A kisfiú kedvenc játéka egy Woody nevű, szövetből készült cowboybaba. De amikor Andy a születésnapjára megkapja az űrvadász Buzz Lightyear nevű figurát, Woody erősen a háttérbe szorul. Jó féltékeny is lesz tőle.
Körülöttük olyan figurák vannak, mint a levehető szemű Krumplifej úr, a hosszú, rugós testű tacskó, Slinky és például Rex, egy műanyag dínófigura, aki nem tud beletörődni abba, hogy senki sem fél tőle. De Andynek katonás játékai is vannak, vagyis, ha távol van, feléled egy egész hadsereg.
Kinek jutott eszébe?
Nem volt egyértelmű, hogy a film sikeres lesz. Sőt, egy ponton kifejezetten elátkozott projektnek tűnt történetet írni a játékbabákról. A Disney megállapodott egy akkor még a filmkészítésben járatlan, de ígéretes technikát fejlesztő céggel, hogy közösen készítik el a Toy Story-t. Ez volt a Pixar, egy 40 fős számítástechnikai cég, amelynek a legfontosabb terméke a képalkotó számítógép volt.
Akkoriban nem más volt a Pixar vezetője, mint Steve Jobs, az Apple társalapítója, aki többször is a saját zsebébe nyúlt, hogy megmentse a céget a csődtől. Mivel a cég szerette volna bemutatni, hogy milyen képalkotó számítógépet fejlesztettek, az ott dolgozó művész, John Lasseter kisfilmeket gyártott, hogy bemutassa az animációikat. A második rövidfilmjük, a hatperces Bádogjáték már Oscar-díjat is nyert.
Steve Jobs ezután környékezte meg a Disney-t egy közös film ötletével. Miután leütötték a megállapodást, a Pixar munkához látott, de amikor a cég 1993-ban bemutatta a Disney-nek, hogy mire jutott, az óriásvállalat azonnal leállította a projektet. Abban a verzióban ugyanis a főszereplő, Woody egy agresszív, kicsinyes figura volt. Jobsék állítólag ezt az egyik Disney-vezér útmutatása alapján alakították így. Jobs kikönyörgött a Disneytől egy második esélyt, és újrarajzoltatta a filmet, a saját költségén. A Pixar szerint 114 240 számítógépes animációs képkocka és 800 000 gépi óra volt szükséges a Toy Storyhoz megszületéséhez. Nehezen indult – de a premier után megtérült a sok befektetett energia.
A Toy Story (amit a fent említett kisfilmek művésze, John Lasseter rendezett) hatalmas közönség- és kritikai sikert aratott. A Pixar megmenekült a csődtől, a film Oscar-díjat nyert, és rövid időn belül egyértelművé vált, hogy folytatni kell a történetet. Az első filmet azóta három követte, de készült belőle több animációs sorozat és videojáték is. A Toy Story 2 még nagyobbat szólt, mint az első rész, a harmadik és a negyedik pedig aratott a mozikasszáknál és Oscar-díjat kapott (bár a 4. részt sokan feleslegesnek és unalmasnak találták).
Még mindig lehet imádni
A Toy Story nem csak a részletesen kidolgozott, szerethető karakterek miatt vált ikonikussá, hanem mert csodás felnövéstörténet is egyben. Hiszen az újabb filmek alatt a nyolcéves Andy felnőtt, egyetemre ment, a játék helyett már az életben kellett helytállnia. És ezzel persze sokan tudtak azonosulni az elmúlt harminc évben. Az első rész folytatásaiban Woodyék egyre nehezebb ellenfelekkel találták szembe magukat, az ötödik részben pedig már a létüket is fenyegetik. A gyerek ugyanis, akinél laknak, egy tabletet kap ajándékba, ami mellett a régi rongybabáknak és rugós tacskóknak esélyük sem lehet. Vagy mégis? A Toy Story 5. része 2026 nyarán jön a mozikba.
