A Magyar Élelmiszerkönyvet talán még soha senki sem olvasta végig. Nem is arra készült. Ez egy szabálygyűjtemény arról, hogy a Magyarországon engedélyezett ennivalóknak milyeneknek kell lenniük. Ez is része a politikának, csak nem olyan zajos, mint egy tüntetés.
Például ez írja elő, hogy a tejfölnek tejből kell készülnie, a növényi anyagokból kutyult tejfölpótlót pedig nem lehet így hívni. Ezért nevezik azokat Frissfölnek, esetleg Délibábfölnek.

A mezőgazdaságért felelős Agrárminisztérium most alaposan átírja az Élelmiszerkönyvet, és sok mindent szigorítanak. Eddig kecskesajtnak lehetett hívni azt, amiben legalább 70 százalék volt a kecsketej aránya. Ezután már csak a tisztán kecskétől származó termék viselheti a kecskesajt nevet.
Ezzel a magyar kecsketartókat is próbálják segíteni, mert ők általában tiszta kecskesajtot gyártanak, a nagy gyárak viszont sokszor keverik a különféle tejeket. A szabály vonatkozik minden tejelő állatra, így a juhra is. És ha volna zsiráfsajt, akkor arra is.
De a zsiráfot nagyon nehéz lenne megfejni.

Az új szabályok szerint ezután a tejfölbe és túróba nem szabad adalékokat (például sűrítőanyagot) tenni. A laktózmentesnek nevezett tejtermékekre pedig rá kell írni, mennyi laktóz maradt bennük. Ez azoknak segít, akik nagyon érzékenyek már egy kevés tejcukorra is.
A füstölt dolgoknál is szigorítanak: most már csak arra lehet ráírni, hogy füstölt, amit tényleg füsttel ízesítettek, és nem aromával. A kakaós tejből pedig kitiltják a festékanyagokat. Mert voltak gyártók, akik kakaó helyett színezékkel tették sötétebbé az italt.
Egyes ennivalókra még sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ilyen például a tepertős pogácsa. Hogy miért hívják ezt a nagyobb boltokban tepertős hatszögnek, arról itt írtunk. (HVG)