Ha valaki céget alapít vagy kitalál egy új terméket, általában sokat gondolkozik azon, hogy minek nevezze ezt el. Szakemberek szerint nagyon fontos a jól megjegyezhető, tudatosan felépített, hangzatos márkanév. Pedig a legnagyobb márkák közül jó néhánynak a neve csak véletlenül lett az, ami. Szóval nem biztos, hogy minden a néven múlik. Íme, néhány eredettörténet.
LEGO
Nincs gyerek, akinek ne lett volna a kezében LEGO és olyan felnőtt sem, aki ne lépett volna bele egy apró építőkockába. A világ egyik leghíresebb játékát Dániában találták ki, a gyártó cég még ma is az alapító család tulajdonában van. Ole Kirk Kristiansen 1932-ben fából kezdett el építőkockákat faragni a fiának. Ezeket aztán az asztalosműhelyében tökéletesítette. Az ötvenes évekre a fát lecserélték műanyagra, és ekkor alakították ki az elemek az egymásba kapcsolódó szerkezetét is. A név is egy dán kifejezésből ered. A leg godt dánul annyit tesz: játssz jól!
IKEA
A svéd bútoráruház az otthon könnyedén összeszerelhető bútorairól (és a svéd húsgolyóról) híres, pedig egy kicsi vegyesboltnak indult 1943-ban. Egy egészen fiatal, mindössze 17 éves fiú, Ingvar Kamprad alapította abból a pénztől, ami az apjától kapott a jó iskolai teljesítményéért. Először csak tollakat, pénztárcákat, képkereteket és egyéb apró kacatokat árult, aztán lassan átállt a bútorokra. A cég neve a saját nevének kezdőbetűi. Ehhez még hozzárakta az otthona (Elmtaryd farm, Agunnaryd falu) kezdőbetűit is. Az így létrejött mozaikszó ma az egyik legismertebb svéd „szó” a világon. Ha pedig megnézed az ott kapható bútorok nevét, azok svéd helyek, falvak, hegyek, folyók nevei.
A világ egyik legismertebb keresőjét eredetileg Googol-nak akarták hívni. A googol egy nagyon nagy szám neve, ami az egyes után száz darab nullából áll. (Hívhatták volna tíz szexdecilliárdnak is, de mindenki jobban járt a googol-lal.) Amikor 1996-ban megszületett a keresőmotor, az alkotók sokáig ötleteltek a nevén. A győztes név majdnem a BackRub lett, aztán egy egyetemista srác bedobta a Googolplex nevet. Ezt hosszúnak találták, de a Googol mindenkinek bejött. Viszont amikor be akarták regisztrálni a nevet, véletlenül elírták. Így lett belőle Google. Még szerencse, hogy ez mindenkinek jobban tetszett, mint az eredeti ötlet. Azért is bizonyult jó névnek, mert a hasonló goggle szemüveget, kukkert jelent, ami ugye segít a tisztán látásban.
PEZ
A mókás külsejű adagolókról is ismert cukorkát eredetileg nem gyerekeknek találták ki, és nem is lehetett több ízben megvásárolni. A feltaláló, egy Eduard Haas nevű osztrák férfi a dohányosoknak akart segíteni a leszokásban, így kezdett el cukorkákkal kísérletezni. Az elkészült termék borsmenta ízű volt, aminek a német neve Pfefferminz. (A németben minden főnevet nagybetűvel írnak.) Mivel ennek a kimondásával sokszor még a német anyanyelvűek is nehezen boldogultak, ezért Haas egy egyszerűbb szót keresett helyette. Végül fogta a Pfefferminz első, középső és utolsó betűjét: így született meg a PEZ.
WD-40
A mindenre IS jó terméket valószínűleg az összes szaki ismeri a világon. Megszünteti a nyikorgást, leszedi a rozsdát, a segítségével ki lehet húzni a beszorult kulcsot a zárból. Az ötvenes években született. Egy amerikai vegyész olyan terméket akart kitalálni, ami a rozsdásodást akadályozza meg. Azt tudta, hogy ehhez olyan anyag kell, ami taszítja a vizet (angolul: water displacement). 39 sikertelen kísérlet után született meg a ma is ismert „csodaszer”, aminek a termék neve is emléket állít. WD-40, vagyis water displacement – 40. változat.
Pepsi
Az egyik legnagyobb kólamárka egy amerikai drogériában született 1893-ban. Az alkotó, bizonyos Caleb Davis Bradham itala először Brad’s drink, később Bradham néven futott, de eleinte nem fogyott túl jól. Ekkor jött az ötlet, hogy „csodaszerként”, az emésztést támogató italként kezdjék el árulni. Az új név, a Pep Cola a gyomorrontás, vagyis a diszpepszia kifejezésre utalt. Később a névhez hozzácsapták a -si végződést is, állítólag azért, mert van egy olyan enzim a gyomorban, aminek pepszin a neve. A többi pedig már történelem.
Häagen-Dazs
A furcsa nevű jégkrémet egy Amerikába vándorolt lengyel zsidó pár, Reuben és Rose Mattus hozta létre. A fagyijuknak olyan nevet akartak adni, ami Dániára utal, mert Reuben nagyon tisztelte az országot. Rengeteg dánnak látszó nevet kitalált, míg végül a Häagen-Dazs lett a befutó. Bár az láthatóan nem zavarta, hogy a dán nyelvben nincs is olyan a betű, aminek két pont van a tetején, és a zs sem nagyon fordul elő. Az első fagyisdobozokra még felkerült Dánia térképe is. Az volt a cél, hogy minél hangzatosabb, minél „egzotikusabb” nevet adjanak a fagyinak, mert azt gondolták, hogy ettől Amerikában jobban fogy majd. És igazuk is lett. Nagyon sokan a mai napig azt hiszik, hogy a fagyi dán eredetű, az viszont az alapítók sem árulták el senkinek, hogyan is kellene kiejteni ezeket a „dán” szavakat.
