Tiborcz István nevét gyakran hallhatjátok, de mivel nem politikus, és szinte sosem szerepel, nem biztos, hogy egyértelmű, miért is olyan fontos szereplő ő a magyar közéletben. Tiborcz István – aki Orbán Viktor miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a férje – az egyik leggazdagabb magyar üzletember. Többek között
- egy szállodabirodalom és egy bank tulajdonosa,
- luxusingatlanokat fejleszt,
- befektetéssel,
- szállítmányozással,
- vasbetongyártással,
- turizmussal,
- hulladékgazdálkodással,
- napelemekkel,
- és még a szépségiparral is foglalkozott, illetve foglalkozik.
A vagyona jelenleg valahol 200 és 700 milliárd forint között lehet. A 39 éves üzletember szerint ezeket a sikereket egyedül, illetve a feleségével együtt érte el, és nem azért, mert a miniszterelnök egyik legközelebbi rokona. Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja ugyanezt állítja, aki néhány év alatt a semmiből több mint 1700 milliárd forintos vagyont halmozott fel.
Azok a fránya lámpák
Tiborcz Szombathelyen született, a családja mindig is a Fidesz közelében mozgott. Mialatt Tiborcz István randizott Orbán Ráhellel, energetikai céget alapított. A cége, a közvilágítással foglalkozó Elios Zrt. több városban is állami pályázatokat nyert el. Ez azt jelentette, hogy ezekben a városokban az ő vállalata cserélhette ki az utcai lámpákat. Ezekre amúgy sok helyi panaszkodott, szerintük jóval gyengébb volt a közvilágítás a városaikban, miután Tiborczék kicserélték a lámpákat.
A közvilágítás fejlesztésére az Európai Unió adott támogatást. Sokszor esik szó az „uniós pénzekről”, de sok a tévhit is körülöttük. Ha az unió pénzt ad valamilyen fejlesztésre, épületre, az nem úgy működik, hogy elutalja a Magyarország nevű bankkártyára az összeget. Tegyük fel, hogy épül egy óvoda valahol. Az építést a magyar állam (!) fizeti ki az építőknek. Ha pedig az EU mindent rendben talált, akkor az építkezésért kifizetett összeget visszapótolja a magyar államnak.
De Tiborcz lámpaüzleténél nem talált mindent rendben az EU: az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított az ügyében 2018-ban (bár már 2015-ben otthagyta a céget). Ekkor kiderült, hogy Tiborcz cégei mindenféle csellel nyerték el az uniós pályázatokat.
Az OLAF viszont nem a rendőrség. Annyit tehet, hogy szól a magyar ügyészségnek, hogy indítson vizsgálatot. Ez természetesen meg is történt, az ügyészség pedig nyomozást rendelt el. Rövid idő után azonban arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Tiborczék a pályázatokkal több mint 13 milliárd forintot zsebeltek be, és mivel az unió végül nem volt hajlandó kifizetni a számlát, azt végül mi, az adófizetők álltuk.
Időközben Tiborcz létrehozott egy új vállalatot, a luxusingatlanokkal, szállodákkal, kastélyokkal foglalkozó BDPST Groupot. Ebben a cégben már a felesége, Orbán Ráhel is fontos szerepet játszik. A család alaposan bevásárolt a budapesti hotelekből, ingatlanokból. Tiborcz gazdagodását A dinasztia című film is részletesen bemutatta.
Ebben az újságírók rámutattak arra, hogy az ingatlanfejlesztésben milyen „lehetőségek” rejlenek. Egy legutóbbi esetnél kiderült, hogy a magyar állam 600 milliárd forintért (!) vásárol irodaházakat Tiborcz István cégétől, cégeitől. Jóval drágábban, mint amennyit amúgy az irodaházak érnének. Más „lehetőséget” is kaptak a cégek. Például nem kellett befizetniük a magyar állam számára több 10 milliárd forintnyi adót – ezt egy törvénymódosítás tette lehetővé.
2022 óta a Tiborcz-Orbán házaspár próbálja sikeres, független üzletemberként-üzletasszonyként eladni magát a nyilvánosság előtt, de ez nem egyértelműen sikerül – írtuk róluk legutóbb. Akkor derült ki, hogy a választások előtt a családjuk az Egyesült Államokba költözik. Hogy miért volt érdekes az időzítés, azt szintén a fenti cikkben boncolgattuk hosszabban.
