A Csendes-óceán délkeleti részén található Húsvét-szigetek arról híres, hogy a partjainál hatalmas, akár tíz méter magas kőszobrok találhatók. Ezeket moainak nevezik.
Több mint 800 ilyenről tudnak a szakemberek, igaz, ezekből sok már elpusztult. A moaikat a 13. századtól a 16. századig készítették a sziget lakói.
17 kilométeres séta
A hatalmas szobrok akár 60 tonnát is nyomnak, és évszázadok óta állnak mozdulatlanul a szigeten. Igen ám, de azok a vulkáni kőfejtők, ahol ezek a szobrok készültek, több mint 17 kilométerre vannak attól, ahol moaik állnak.
Eddig nem tudták elképzelni sem, hogyan vitték el ezeket a szobrokat dombos terepen, modern technológia nélkül. Volt olyan elmélet, hogy fatörzsből készült szánon húzták, fa görgőkön a hanyatt fektetett szobrokat, de volt olyan is, ami szerint földönkívüliek segítettek ebben.
Most úgy tűnik, a tudósoknak sikerült megfejteniük a titkot: a szobrok nem görgőkön gurultak, nem is idegenek emelték őket – hanem egyszerűen „elsétáltak”!
A fizika működik
A Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány szerint az emberek kötél segítségével, jobbra-balra hintáztatva mozgatták a moaikat. A kutatók 3D-modellek és terepi kísérletek segítségével bizonyították, hogy 18 ember is elég volt ahhoz, hogy egy többtonnás kőóriás 40 perc alatt 100 métert „sétáljon”.
A terepi kísérletről felvétel is készült:
„A fizika teljesen működik – és minél nagyobb a szobor, annál jobban!” – mondta Carl Lipo antropológus, a tanulmány egyik szerzője. A titok a moaik D alakú, előredőlő talpában rejlik, ami megkönnyítette a ringató mozgást.
A Húsvét-szigeten ma is látható, mintegy négy méter széles, homorú utak is a teóriát támasztják alá – ezek valószínűleg nem egyszerű ösvények voltak, hanem a „moai-sétáltatás” nyomai. (Kispolgár / Popsci)
